FELLNER-EMLÉKEZET 3.

 



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A MINT ARCHITEKTUS

Kép
 A MINT ARCHITEKTUS Ha a szorgalmas, de az építészeti szaknyelvben nem, vagy kevéssé jártas érdeklődő egy kicsit is utána szeretne olvasni Fellner Jakab munkásságának, könnyen kedvét szeghetik a fellneri épületekről szóló tanulmányokban sorra felbukkanó ismeretlen, vagy éppen feledésbe merült, régies szakszavak. Ezen a téren kívánunk egy kis segítséget nyújtani azzal, hogy betűrendbe szedve, időről időre közzétesszük egy-egy ilyen szakszó magyarázatát. És mi más is lehetne az a szó, amellyel útjára indítjuk ezt a sorozatot, mint: ARCHITEKTUS, ami az építész, építőművész régies neve. A görög arkhitektón, azaz „építésvezető” szóból ered. A városunkba 1745-ben megérkező, huszonhárom éves Fellner Jakabot, aki majd csak három esztendő múltán, 1748-ban teszi le a kőműves mesteri vizsgáját, aligha nevezhetnénk architektusnak. Ám a szakma minden csínját-bínját kitanuló, majd pompás épületek sorát létrehozó, jó szemű és jó ízlésű, a megrendelővel okosan tárgyaló, széles kitekintésű és nagy...
Olvassa tovább »

AZ UTAZÓK KÉNYELMÉRE

Kép
AZ UTAZÓK KÉNYELMÉRE A 18. században a mainál jóval kevesebben voltak azok, akik megengedhették maguknak a nagyobb távolságokra történő utazás luxusát – vagy éppen rákényszerültek erre. Az utazás lényegesen hosszabb ideig tartott és körülményesebb volt, mint manapság. A vásárokat járó kereskedők és iparosok például gyakran több napot töltöttek az utakon, és azon kívül, hogy valahol meg kellett húzniuk magukat éjszakára, szükségük volt arra is, hogy lovaikat, szekerüket és portékáikat biztonságban tudhassák.  Erre a célra szolgáltak a vendégfogadók, melyek a korszak infrastruktúrájának fontos elemei voltak. A biztonságos utazás elképzelhetetlen lett volna a fogadók hálózata nélkül. Mindemellett bérbeadásuk rendszeres bevételt is jelentett az uradalom számára. A nagy uradalmi építkezések korszakában ezért számos fogadó épült. Arra törekedtek, hogy lehetőleg minden településen üzemeljen egy-egy vendégfogadó – sőt, adott esetben a fontos utak mentén fekvő pusztákon is. FELLNER JAKAB má...
Olvassa tovább »

EGY ESZTERHÁZY AZ ESTERHÁZYAK KÖZÜL

Kép
EGY ESZTERHÁZY AZ ESTERHÁZYAK KÖZÜL   Eszterházy Károly 1725-ben született Esterházy Ferenc és Pálffy Szidónia gyermekeként. Nevében az "sz"-betű nem elírás. Bár a (tatai) grófi ágnál leginkább az Esterházy írásmód az elfogadott, Károly püspök esetében magyar érzelmei, és következetesen Eszterházy alakban tett aláírásai miatt ezt a változatot kívánjuk itt is erősíteni. Ifjú korától a papi hivatásra készült, ennek megfelelő tanulmányokat folytatott. Előbb a Nagyszombati Egyetemen tanult teológiát, majd 1745-ben a római Collegium Germanicum et Hungaricum tanulója lett, itt szerezte meg a doktori címet. Ez az intézmény a Német-Római Birodalom és a Magyar Királyság területéről érkező ifjak számára fenntartott papnevelő intézet, kollégium volt. A kollégiumba csak főpapi ajánlással nyerhettek felvételt a tanulók, akik aztán a Pápai Gregoriana Egyetem képzését végezhették el. Az örök városban eltöltött időszak nagy hatással volt Eszterházy Károlyra, lenyűgözte Róma magas szintű művé...
Olvassa tovább »