FELLNER-EMLÉKEZET 4.


 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

B MINT BAUWURMB

Kép
 B MINT BAUWURMB  A rendkívüli építőkedv az egész barokk korra jellemző volt. Szinte alig akadt olyan ország, fejedelemség Európában, amely kimaradt volna a lázas építkezésből. Hogy csak néhány közismert példát említsünk: az orosz cárok és cárnők Szentpétervár és Petrodvorec kiépítésével, a spanyol királyok többek közt a madridi királyi palotával, az angol Anna királynő a Bleinhem-palotával, a Habsburg császárok nyári rezidenciáikkal gazdagították Európát. Petrodvorec. I. (Nagy) Péter cár építtette nyári rezidenciául, az új főváros, Szentpétervár megalapítása után. (Forrás: internet)   A madridi királyi palota. (Forrás: internet)   Egy angol barokk „country house”. A Marlborough hercegek Bleinhem-palotája 1705 és 1722 között épült. (Forrás: internet) Schloss Schönbrunn. Abban a formájában, ahogy mi ismerjük, Mária Terézia nyári rezidenciája volt. (Forrás: internet) Erre az építési lázra német nyelvterületen egy más nyelvekre frappáns módon nem igazán lefordítható ki
Olvassa tovább »

AZ ÖRÖKÖSÖK

Kép
AZ ÖRÖKÖSÖK Fellner építőmester saját vagyonát illetően nem állt a földesúri joghatóság alatt, végrendeletében mégis az Esterházy-uradalmat kérte meg, hogy örököseiről gondoskodjon. Ez az eredeti testamentum, vagyis végrendelet, ami minden bizonnyal sok részletkérdésre szolgálhatna válaszul, sajnos eddig nem került elő.   De kik is voltak Fellner örökségének várományosai? Halálakor négy gyermeke – Rigler Ferencné, szül. Fellner Borbála az első házasságából, a még kiskorú Fellner Ignác a második házasságából, valamint a szintén kiskorú Fellner József és Fellner Gyula a harmadik házasságából – volt életben. Örököse volt rajtuk kívül nevelt leánya, Rimholcz Terézia, aki a korábbi segédjének, Paár Ignácnak volt a felesége, továbbá harmadik felesége, Kristelli Terézia.   Fellner végrendeletében a házát, kiterjedt földterületeket, kerteket és szőlőket, és a tatai Nepomucenus-malmot hagyta örököseire.   1781. január 6-i keltezéssel az uradalom megújította Fellner özvegyével a Miklós-malomról
Olvassa tovább »

AZ EGRI LÍCEUM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE

Kép
AZ EGRI LÍCEUM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE Előző bejegyzésünkben ott hagytuk abba az egri líceum létrejöttének krónikáját, hogy ESZTERHÁZY KÁROLY püspök saját kezébe vette az építkezés finanszírozását. Márpedig aki a muzsikust fizeti, az rendeli a nótát, így szól a régi mondás, és ez ebben az esetben is bebizonyosodott. 1763-ban a püspök jelentős tervmódosításokat kért az elődjétől megörökölt építésztől, JOSEF IGNAZ GERLtől, az épületre vonatkozó nagyvonalú elgondolásainak megvalósítására. Amit végül Gerl letett az asztalra, nem nyerte el a püspök tetszését. Erre Eszterházy 1764-ben felmondott Gerlnek. Az építész pedig nagyon megsértődött. Többszörös levélváltást követően, jelentős bánatpénz kikényszerítése mellett 1765-ben adta át a nála lévő terveket Eszterházynak. És – úgy tűnik – örökre befejezte működését Egerben.   Még ezt megelőzően, 1764. március 2-án a püspök szerződést kötött Fellnerrel, nemcsak a megkezdett egyetem és a püspöki rezidencia építésére, hanem a püspökség alá tartozó va
Olvassa tovább »