MÓRIC VAGY FERENC?

 MÓRIC VAGY FERENC?

Az Esterházyak és a Fellner-kutatások 

 

Dornyay Béla a Fellnerről írt munkáját ESTERHÁZY MÓRIC gróf, volt magyar miniszterelnök figyelmébe ajánlotta. Publikációiban többször is utalt arra, hogy pontosabb és teljesebb körű információkat a fellneri életműről a tatai grófi levéltárban őrzött dokumentumok áttanulmányozásától lehet remélni. Ezzel mintegy széles közönség előtt ösztönözte a grófi családot, hogy tegyék lehetővé a kutatást a családi levéltárban. 

 

Dornyay Béla Esterházy Móric grófnak ajánlotta Fellner Jakabról írt tanulmányát. Vajon jól tette-e?

 

A várban elhelyezett úgynevezett belső levéltár azonban a grófi család magánlevéltárának számított, melybe a belépés mindenkor szigorúan tiltva volt és csak „különös grófi keggyel”, állandó felügyelet mellett lehetett betekintést nyerni az itt őrzött dokumentumokba – de ezekkel a feltételekkel is csak néhány, kiváltságot élvezőnek.

 

Esterházy Móric gróf (Majk 1881 – Bécs 1960), császári és királyi kamarás, az Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztese, valóságos belső titkos tanácsos, miniszterelnök (1917). (A fotó 1925-ben készült, a Wikipédiáról töltöttük le.)

 

Azonban: ebben az időben a tatai uradalom birtokosa Móric gróf másodunokatestvére, a kultúra, zene és az oktatás ügye iránt fogékony ESTERHÁZY FERENC gróf volt.

 

Esterházy Ferenc gróf (Devecser 1896 – Stockholm 1939). (A fotó eredetije Esterházy-Blackwell Franciskának, azaz a gróf unokájának tulajdona. A digitális változatot eljuttatta a tatai Kuny Domokos Múzeum adattára részére.)

 

Akkor vajon miért nem hozzá fordult kérésével Dornyay? Sajnos erre a kérdésre a választ nem ismerjük, és nem tudjuk azt sem, hogy Ferenc grófhoz fordult-e hasonló kérvénnyel.

 

Az azonban bizonyos, hogy Esterházy Móric több szálon is kötődött a tatai uradalomhoz. Ezek közül a legfontosabb, hogy 1909 és 1921 között a kiskorú Ferenc gróf gondnoka volt, majd később a családi tanácsban betöltött szerepe miatt, hitbizományi gondnokként is beleszólása volt a tatai uradalom ügyeibe. Esterházy Ferenc és Móric számos kérdésben nem értettek egyet, több tekintetben – jellemükben, szemléletükben, és, bizonyos értelemben, világnézetükben is – különböztek egymástól. Az is lehet, hogy Ferenc gróf egyenesen nehezményezte azt, hogy Dornyay a kutatás előmozdítása érdekében nem őt, hanem Móricot kereste fel.

Akárhogyan is történt, minden jel arra vall, hogy a lelkes Dornyaynak nem sikerült kellő kapcsolatokat és támogatókat szereznie, és soha nem nyert „kutatási engedélyt” a grófi levéltárba.

Rendkívül kevés azoknak a száma, akik 1945-ig beléphettek és kutatómunkát végezhettek a tatai várban őrzött iratok között. Róluk és kutatási eredményeikről a következőkben ejtünk majd szót.

 

A tatai grófi levéltárnak a második világháború zavaros, sok kárt és pusztítást megélt anyagát csak 1948-ban szállították az Országos Levéltárba. A megmaradt állomány azóta is ott lelhető fel, és az 1950-es évektől a kutatók nagy örömére a levéltár nyitvatartási idejében elérhetővé vált.

#Fellner300