FELLNER-EMLÉKEZET 6.


 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A MINT ARCHITEKTUS

Kép
 A MINT ARCHITEKTUS Ha a szorgalmas, de az építészeti szaknyelvben nem, vagy kevéssé jártas érdeklődő egy kicsit is utána szeretne olvasni Fellner Jakab munkásságának, könnyen kedvét szeghetik a fellneri épületekről szóló tanulmányokban sorra felbukkanó ismeretlen, vagy éppen feledésbe merült, régies szakszavak. Ezen a téren kívánunk egy kis segítséget nyújtani azzal, hogy betűrendbe szedve, időről időre közzétesszük egy-egy ilyen szakszó magyarázatát. És mi más is lehetne az a szó, amellyel útjára indítjuk ezt a sorozatot, mint: ARCHITEKTUS, ami az építész, építőművész régies neve. A görög arkhitektón, azaz „építésvezető” szóból ered. A városunkba 1745-ben megérkező, huszonhárom éves Fellner Jakabot, aki majd csak három esztendő múltán, 1748-ban teszi le a kőműves mesteri vizsgáját, aligha nevezhetnénk architektusnak. Ám a szakma minden csínját-bínját kitanuló, majd pompás épületek sorát létrehozó, jó szemű és jó ízlésű, a megrendelővel okosan tárgyaló, széles kitekintésű és nagy...
Olvassa tovább »

AZ ÖRÖKÖSÖK

Kép
AZ ÖRÖKÖSÖK Fellner építőmester saját vagyonát illetően nem állt a földesúri joghatóság alatt, végrendeletében mégis az Esterházy-uradalmat kérte meg, hogy örököseiről gondoskodjon. Ez az eredeti testamentum, vagyis végrendelet, ami minden bizonnyal sok részletkérdésre szolgálhatna válaszul, sajnos eddig nem került elő.   De kik is voltak Fellner örökségének várományosai? Halálakor négy gyermeke – Rigler Ferencné, szül. Fellner Borbála az első házasságából, a még kiskorú Fellner Ignác a második házasságából, valamint a szintén kiskorú Fellner József és Fellner Gyula a harmadik házasságából – volt életben. Örököse volt rajtuk kívül nevelt leánya, Rimholcz Terézia, aki a korábbi segédjének, Paár Ignácnak volt a felesége, továbbá harmadik felesége, Kristelli Terézia.   Fellner végrendeletében a házát, kiterjedt földterületeket, kerteket és szőlőket, és a tatai Nepomucenus-malmot hagyta örököseire.   1781. január 6-i keltezéssel az uradalom megújította Fellner özvegyével a Mi...
Olvassa tovább »

EGY MEGKEZDETT ÉS JÓ IDŐRE FÉLBEHAGYOTT ÉPÍTKEZÉS

Kép
EGY MEGKEZDETT ÉS JÓ IDŐRE FÉLBEHAGYOTT ÉPÍTKEZÉS   Az Esterházy József országbíró fogadalmát beteljesítő új tatai plébániatemplom alapkövét végül nem a Franz Anton Pilgram által megvizsgált területen, azaz a várral szemben, a „váralján” tették le – vélhetően az ottani kedvezőtlen talajviszonyok miatt. Az új templom az ekkor még álló, Szent Balázsról elnevezett templom közelében kapott helyet, a piactér (a mai Kossuth tér) déli házsora mögötti területen. Ehhez az itt álló három házat meg kellett váltania (azaz, mai szóhasználattal: ki kellett sajátítania) az uradalomnak. Tatai kőművesmesterként Fellner Jakabra hárult a feladat, hogy elkészítse az értékbecslést, ami alapján kifizették a háztulajdonosokat. Az uradalom kasszájának örömére a mester ceruzája nem fogott éppen vastagon…   Attól függetlenül, hogy az építkezés nem a Pilgram által kinézett helyszínen valósult meg, a kutatók többsége a templom terveit mégiscsak a bécsi építésznek tulajdonítja. A tatai templom azonban stí...
Olvassa tovább »