FELLNER-EMLÉKEZET 2.

 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A MINT ARCHITEKTUS

Kép
 A MINT ARCHITEKTUS Ha a szorgalmas, de az építészeti szaknyelvben nem, vagy kevéssé jártas érdeklődő egy kicsit is utána szeretne olvasni Fellner Jakab munkásságának, könnyen kedvét szeghetik a fellneri épületekről szóló tanulmányokban sorra felbukkanó ismeretlen, vagy éppen feledésbe merült, régies szakszavak. Ezen a téren kívánunk egy kis segítséget nyújtani azzal, hogy betűrendbe szedve, időről időre közzétesszük egy-egy ilyen szakszó magyarázatát. És mi más is lehetne az a szó, amellyel útjára indítjuk ezt a sorozatot, mint: ARCHITEKTUS, ami az építész, építőművész régies neve. A görög arkhitektón, azaz „építésvezető” szóból ered. A városunkba 1745-ben megérkező, huszonhárom éves Fellner Jakabot, aki majd csak három esztendő múltán, 1748-ban teszi le a kőműves mesteri vizsgáját, aligha nevezhetnénk architektusnak. Ám a szakma minden csínját-bínját kitanuló, majd pompás épületek sorát létrehozó, jó szemű és jó ízlésű, a megrendelővel okosan tárgyaló, széles kitekintésű és nagy...
Olvassa tovább »

AZ ÖRÖKÖSÖK

Kép
AZ ÖRÖKÖSÖK Fellner építőmester saját vagyonát illetően nem állt a földesúri joghatóság alatt, végrendeletében mégis az Esterházy-uradalmat kérte meg, hogy örököseiről gondoskodjon. Ez az eredeti testamentum, vagyis végrendelet, ami minden bizonnyal sok részletkérdésre szolgálhatna válaszul, sajnos eddig nem került elő.   De kik is voltak Fellner örökségének várományosai? Halálakor négy gyermeke – Rigler Ferencné, szül. Fellner Borbála az első házasságából, a még kiskorú Fellner Ignác a második házasságából, valamint a szintén kiskorú Fellner József és Fellner Gyula a harmadik házasságából – volt életben. Örököse volt rajtuk kívül nevelt leánya, Rimholcz Terézia, aki a korábbi segédjének, Paár Ignácnak volt a felesége, továbbá harmadik felesége, Kristelli Terézia.   Fellner végrendeletében a házát, kiterjedt földterületeket, kerteket és szőlőket, és a tatai Nepomucenus-malmot hagyta örököseire.   1781. január 6-i keltezéssel az uradalom megújította Fellner özvegyével a Mi...
Olvassa tovább »

LÁNGOKBAN A MANZÁRD!

Kép
LÁNGOKBAN A MANZÁRD! Miután a cseklészi kastélyt a 18. század közepén Esterházy József gróf restauráltatta, mindig nagy megbecsültségben volt része a grófi línea, a leszármazottak részéről. A főépületet és a melléképületet rendben tartották, a díszkert, melynek kialakításában Fellner Jakabnak is jelentős részt tulajdonítanak a kutatók, nagy pompával fogadta a család vendégeit. Cseklész és a hozzá tartozó birtokterület láthatóan fontos volt az Esterházyak számára. Olyannyira, hogy többször is pereskedtek érte a családon belül is. 1910-ben a család hercegi és grófi ága került szembe egymással, sőt a tatai grófi ág is benyújtotta igényét az uradalomra. Ennek az utódlási pernek köszönhetően került a 20. század első felében Esterházy Károly gróf birtokába Cseklész. Károly gróf családjával 1910-ben berendezkedett a kastélyban és az értékes műkincsállományt saját családi ereklyéivel gazdagította. 1911-ben azonban váratlan tragédia következett be, melyről a külföldi és magyar sajtó is szél...
Olvassa tovább »