EGY MAJDAN MAGASBA ÍVELŐ PÁLYA ALSÓ GRÁDICSAIN

EGY MAJDAN MAGASBA ÍVELŐ PÁLYA ALSÓ GRÁDICSAIN

A kapucinus rendház építésénél – az 1743-ban elhunyt Rimholcz pallért követően – egy bizonyos Pratmus Mihály kőműves pallér is dolgozott, aki a feljegyzések szerint többször vett fel fizetést az uradalmi pénztárból munkájáért, csaknem Fellner Jakabbal egy időben.

A kapucinus építkezés mellett, Fellner kisebb építkezések, reparációk, azaz felújítási munkálatok elvégzésére és irányítására kapta az uradalomtól az első megbízásait. Dolgozott a Tata főterén álló, az Arany Griffhez címzett vendégfogadón. (A fogadó elnevezése nyilvánvalóan a galántai Esterházyak címerállatára, a kezében kardot és rózsát tartó griffmadárra utal.) 

 

Az egykori Griff vendégfogadó épülete egy 1900 körül készült képeslapon. (A képeslap a Kuny Domokos Múzeum tulajdona.)


1746. április 8-án mindenféle felújításokért 12 forint 40 krajcár fizetést vett fel az uradalmi pénztárból. Ez egyike lehetett a Tatán kapott első fizetségeinek. Ugyanezen év második és harmadik negyedében a tatai sörháznál végzett kőművesmunkájáért kapott fizetést. Itt szintén pallérként tevékenykedett.

Nem akármilyen munkát jelenthettek a leromlott állapotú tatai vár bontási munkálatai, amelyek több éven keresztül zajlottak. Az itt végzett feladatokat ismét Pratmus Mihály irányította. Pallérként ő felügyelte a kőfaragók kőtörő munkáját és az ácsok által készített állványzatokat is. Ám a munkafolyamatban időről időre már az ifjú Fellner is részt vett.

Még ennél is nagyobb léptékű feladat volt Fellner számára a Balogh Ferenc régens rezidenciájánál végzett építkezés, amelyet pallérként ő vezetett, és egy alkalommal már 116 forint 60 krajcárt kapott fizetésül. A következő évben az udvarban lévő kút kiépítését is rábízták.

Fellner 1746-os fizetése a korszakban egy gyengébb minőségű nyereg árának felelt meg. Az 1740-es években 1 font (0,56 kg körül) marhahúsért 4-6 krajcárt, 1 mérő (61 liter körül) búzáért 6-8 forintot kellett fizetni. A forint és krajcár közötti váltószám 60 volt, 1 forint tehát 60 krajcárt ért. A Balogh rezidencián tett munkálatok fizetéséért azonban már akár két lovat is vásárolhatott, melyeknek árát átlagosan 60 forintra becsülték a 18. század ártörténetével foglalkozó szakemberek.

1746-ban a tatai, császári és dadi birkaaklok építésében és az igmándi uradalmi ház építési munkáiban vett részt. Az első templom, amelyen a környéken dolgozott, az a szendi lehetett, még ugyanebben az évben.

 

A Munkás Szent József plébániatemplom Szenden. (A fotót Révhelyi Elemér készítette és a Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.)

 

Az új tóvárosi vendégfogadó építésébe is becsatlakozott 1747-ben, majd a következő évben Zizla Ignác uradalmi mérnök lakásán dolgozott, ami a régensi rezidencia szomszédságában állt.

 

A korábban segítségül hívott térképen, ami Tóváros és Váralja egyik legkorábbi ismert hiteles ábrázolása – az 1750-es, 1760-as évek fordulóján keletkezett – most az egykori sörgyárra és pálinkafőzdére, továbbá Zizla mérnök házára, és mellette az uradalmi számvevőség épületére hívjuk fel a figyelmet. (A képet a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.)

 

1748-ban Kuttner Jakab építőmester és Fellner Jakab – ekkor már szintén kőművesmester – együtt vettek fel fizetést az uradalmi pénztárból a kapucinus építkezések után. Fellner, ugyanis, szorgos munkájának köszönhetően, 1748-ban a mesterek sorába emelkedett. A jó Pratmus Mihály neve pedig innentől kezdve egyre ritkábban bukkan fel a feljegyzésekben…

#Fellner300

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

FELLNER HÍDJAI

A POZSONYI HARANGÖNTŐ LEÁNYA

EZERHÉTSZÁZHUSZONKETTŐ