VIGYÁZÓ SZEMÜNKET CSEKLÉSZRE VETJÜK

VIGYÁZÓ SZEMÜNKET CSEKLÉSZRE VETJÜK

 

Cseklész 1700 körül került az Esterházy grófi család birtokállományába, királyi adományként.  

Cseklész korai látképe (a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdonában lévő Révhelyi Elemér-hagyatékból)

 

A Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után két évvel, 1713-ban, birtokmegosztás által, Esterházy József gróf királyi tanácsos és Komárom vármegye főispánja kezére jutott.

 

Esterházy József gróf (1682 Pápa – 1748 Pozsony), a cseklészi kastély építtetője, Komárom vármegye főispánja, aki 1741-ben elnyerte az országbírói tisztséget. (A képet a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre)

 

Cseklész az akkori országgyűléseknek helyet adó Pozsonyhoz közel fekszik, nem csoda hát, ha a gróf kényelmes tartózkodásra alkalmas rezidenciát kívánt építtetni magának az új birtokon. Az alapkőletételre 1714-ben került sor.

 

A cseklészi Esterházy-kastély nyugati homlokzata, feltehetően az 1910-es években (fénykép a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdonában lévő Révhelyi Elemér-hagyatékból)

A kastély tervezőjét nem tudjuk teljes bizonyossággal megnevezni. A legtöbben Johann Bernhard Fischer von Erlach császári udvari főépítészt, a barokk építészet kiemelkedő alakját sejtik az épület tervei mögött. A kastély stílusjegyei azonban nem egyértelműen támasztják alá ezt az elméletet. A cseklészivel számos hasonlóságot mutató és ráadásul a közelben álló magyarbéli kastélyt Anton Erhard Martinelli tervezte. Martinelli több esetben volt Fischer von Erlach terveinek kivitelezője. Tehát: ki tudja?... 

 

Johann Bernhard Fischer von Erlach (1665 – 1723) császári udvari főépítész, a barokk kor kiemelkedő alkotója, többek között a bécsi Karlskirche tervezője (Forrás: wikipedia.org)

 

A kastély tornyára került kőfelirat szerint 1722-ben fejeződött be az építkezés. Ám valószínűleg ebben az évben még csak éppen tető alá helyezték a falakat, ugyanis a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint az épület külsején és belsején még 1727-ben is dolgoztak.

Ekkoriban Fellner Jakab még csupán aprócska gyermek. Hogy mikor és mi módon fog az ő neve is kapcsolódni a kastélyhoz, arról hamarosan számot adunk...

#Fellner300

 

Az elkészült cseklészi kastély állapotáról Bél Mátyás (1684-1749) evangélikus lelkész, történelem- és földrajztudós, író, a 18. századi magyar tudomány kiemelkedő alakja ad hiteles tájékoztatást a Notitia Hungariae novae historico-geographica, vagyis Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése című 1735-ös munkájában, melyből itt idézünk:

„Azok közül a kastélyok közül, amelyek ezen a vidéken vannak, az első azon a területen van, amerre a síkság Pozsony felé keletnek húzódik, s ezt könnyen a legszebbek közé lehet számítani. Gróf Eszterházy József építette, kellemes termékeny magaslati helyen. A tágas síkságból kiemelkedő szőlőhegy volt. […] Alkalmatosságának láttán a gróf, mivel kastély céljára megfelelőbbnek ítélte, mint szőlőtermelésre, ezt kivágatván az 1714. évben megvetette az épület alapjait. Először borospincét vágatott az altalajba, feljebb kamrákat, bolthajtásokat és fürdőhelyiségeket, majd kazettás mennyezetű traktust építtetett. Ezek fölé szobákat nagyon jó elosztásban, tágas közökkel, széles ajtókkal, nyitható, részben elfedett ablakokkal, különbözőfajta, részben domborművű mennyezettel, valamint padlás szerkezettel. Ezek egyikében könyvtárt létesített, amely különféle nyelvű és nemzetünk szokásától eltérően különböző tárgyú könyvekkel volt tele, s francia módon felszerelve. Ezenkívül van a fegyvertár. A kastély képéből semmi sem hiányzik, ami ne vehetné fel a versenyt bármelyik, akár a legfényesebb nemzet pompájával. Ékes látványt nyújtó homlokzata nyugat felé néz, s minthogy kiemelkedő helyen van, az alant elterülő síkságra innen Bazinig és Szentgyörgyig, ahonnét 1 mérföldre van, és egészen Pozsonyig, ahonnét 2 mérföldre van, ellátni. Mindkét szárnyat tornyok övezik, a tetők fölé emelkedő tornyos és lemezzel borított oromzattal. E kettő között két öl magas fal vezet, s a tornyokkal úgy van összekötve, hogy a négyszögletes formájú épülettel összhangban álljon. Az épülettömeg e részén kapu és felette erkély tekint a keletről elterülő mezővárosra. Középen elegyengetett és egy harmadik, hasonló alakú toronnyal ékes térség van azon a részen, ahonnét lépcsőn lehet felmenni a palotába. Arról a részről is csatlakozik ugyanis az épülethez és szépen kiemelkedik lemeztetejével. Az egész művet égetett téglával kirakott árok fogja körül. Ezután a kert, a műkertészet, körben pedig sétára szolgálható oszlopcsarnokok s boltozatosan a szőlők lugasai és a hársak szabályos rendjei láthatók.”

(A kép forrása: wikipedia.org)