FELLNER JÓL VIZSGÁZIK

FELLNER JÓL VIZSGÁZIK

A Tóvároson letelepedett Fellner Jakab egyre nagyobb léptékű feladatokat kapott az uradalmi építkezéseken. Ezeket a megbízásokat rendre sikeresen teljesítette is, így Balogh Ferenc jószágkormányzó bizalma nőttön-nőtt iránta, folyamatosan munkával látta el az uradalom különböző településein. 1747-ben Fellner – a kapucinus templom építkezésének felügyelete mellett – többek között a tatai Szent Balázs-templom és a vértesszőlősi plébániatemplom javításán dolgozott, valamint a mezőörsi községházán, a tápszentmiklósi vendéglőn és a dadi sörházon is végzett munkálatokat.

Ugyanebben az évben érkezett Tatára a jónevű bécsi építőmester, Anton Erhard Martinelli. Esterházy József gróf ugyanis egy nagyszabású kastély építését határozta el a birtokközpontot jelentő Tatán, a középkori vár helyén. Az építkezés előkészítésével a jószágkormányzót bízta meg, aki ezért Tatára hívta a bécsi építészt, hogy a mester szemügyre vehesse a helyszínt. Ez alkalomra Balogh az ő előzetes elképzeléseit tartalmazó vázlatterveket készíttetett Fellnerrel, melyeket a bécsi mester magával vitt, hogy azokat felhasználhassa a végleges tervek kidolgozásához. Fellner így egy nagyszabású, reprezentatív épület tervezésén dolgozhatott, igaz csupán a munka egy korai fázisát bízták rá. A kastély ügye Martinelli és Esterházy József hamarosan bekövetkezett halála miatt egyelőre félbeszakadt, de Balogh végleg meggyőződött Fellner szakmai felkészültségéről, és arról, hogy az uradalmi építkezéseken komolyabb feladatok tekintetében is számíthat a fiatal kőművesre.

Egy fontos pont azonban még hátra volt Fellner karrierjében: el kellett nyernie a kőművesmesteri címet, ugyanis nagyobb építkezéseken önállóan csak a mestervizsga letétele után dolgozhatott. A céhek zárt világa számos akadályt gördített a mesteri címet elnyerni kívánó személyek elé – ennek célja konkurencia visszaszorítása volt. A mestervizsga letételéhez a hosszú tanulási idő kitöltése és a szükséges feladat pontos elkészítése mellett bizonyos pénzösszeg lefizetését és egyéb, komoly anyagi teherrel járó kötelezettségek teljesítését is előírták. Az is előfordult, hogy a céhbeli mesterek számát maximalizálták, így csak egy mester elhalálozása után vettek fel új tagot a céhbe. Nem tudjuk pontosan, hogy a komáromi kőműves céhben milyen hasonló feltételeknek kellett megfelelni, de azt igen, hogy Fellner 1748-ban itt jelentkezett mestervizsgára – valószínűleg az uradalom ajánlólevelével. A tervfeladat pontos elkészítésével Fellner Jakab megfelelt a vizsgán, ezzel kőművesmesterré vált.

Balogh Ferenc és Fellner Jakab között szakmai alapon álló, de bizalmas kapcsolat alakult ki. A jószágkormányzó a következő években számos feladatot bízott a kőművesmesterre. Az uradalmi építkezések túlnyomó része Fellner irányítása alatt valósult meg. A legtöbb kutató véleménye szerint – így például Révhelyi Elemér is ezt az álláspontot képviselte – Balogh őt bízta meg a néhány éve szerzett saját birtokán, Billegpusztán építendő rezidenciája felépítésével is. 

#Fellner300

A képen a komáromi kőműves- és kőfaragó céh pecsétnyomója látható, ezzel hitelesíthették Fellner Jakab mesterlevelét. (A fotó a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdona.)