AZ ÖRÖKÖSÖK

AZ ÖRÖKÖSÖK

Fellner építőmester saját vagyonát illetően nem állt a földesúri joghatóság alatt, végrendeletében mégis az Esterházy-uradalmat kérte meg, hogy örököseiről gondoskodjon. Ez az eredeti testamentum, vagyis végrendelet, ami minden bizonnyal sok részletkérdésre szolgálhatna válaszul, sajnos eddig nem került elő.

 

De kik is voltak Fellner örökségének várományosai? Halálakor négy gyermeke – Rigler Ferencné, szül. Fellner Borbála az első házasságából, a még kiskorú Fellner Ignác a második házasságából, valamint a szintén kiskorú Fellner József és Fellner Gyula a harmadik házasságából – volt életben. Örököse volt rajtuk kívül nevelt leánya, Rimholcz Terézia, aki a korábbi segédjének, Paár Ignácnak volt a felesége, továbbá harmadik felesége, Kristelli Terézia.

 

Fellner végrendeletében a házát, kiterjedt földterületeket, kerteket és szőlőket, és a tatai Nepomucenus-malmot hagyta örököseire.

 

1781. január 6-i keltezéssel az uradalom megújította Fellner özvegyével a Miklós-malomról szóló bérleti szerződést, melyet Fellner mostohalánya, Rimholcz Terézia is aláírt. Másnap, 7-én, özv. Fellnerné előadta, hogy meghalt férje a végrendelet szerint a Nepomucenus-malmot fele-fele részben két idősebb fiára, Ignácra és Józsefre hagyta, de mivel ők még mindketten kiskorúak, felettük a gyámságot neki kell viselnie. Ő azonban a különféle adminisztrációkhoz és számvitelhez nem ért, így ezeket nem is teljesítheti, a malmot nem veheti át. Emiatt az a megállapodás született, hogy a malmot 700 forintért bérbe adják az uradalom felügyelete mellett, és a bérlőnek 200 forintot az uradalom kasszájába, 500 forintot pedig az özvegynek, mint a két kiskorú örökös gondnokának kell kifizetni. Ez a rendszer egészen 1796-ig működött, amikor is a Nepomucenus-malmot Fellner Ignáctól és Józseftől az Esterházy-uradalom 10.000 forintért végleg megváltotta.

 

Néhány nappal később Fellner özvegye azzal a kéréssel fordult az urasághoz, hogy Fellner végrendeltével szembe helyezkedve, a mester második házasságából született és legidősebb fiát, Ignácot más gyámságára bízzák. Az indokok között előadta, hogy Ignác már férje életében is engedetlen volt, tőle jó szóra nem hallgatott és a büntetések sem érték el a célt. Emiatt nem szeretné azt, hogy saját gyermekei nevelése mellett Ignácról is gondoskodnia kelljen, akiről a gyermek engedetlensége miatt valójában nem is tud, és így nem akar abba a kellemetlen helyzetbe kerülni, hogy idegenek megszólják, és becsületét elveszítse, hogy csak saját gyermekeiről gondoskodik, és mostohagyermekéről, Ignácról pedig nem. Ezt a kérvényét Terézia márciusban újra megismételte. A két levél között az özvegy, alig két hónappal férje halálát követően, 1781. február 22-én újra férjhez ment. Grossmann József, Fellner tehetséges segédje vezette oltár elé.

 

Mindezeket figyelembe véve, a hagyaték tárgyalását („az örökösödési osztály” megtételét) három hónappal Fellner halála után, 1781. március 7-én kérték az örökösök; név szerint az özvegye, Grossmann Józsefné Kristelli Terézia, édes leánya Rigler Ferencné Fellner Borbála és az ő férje, valamint nevelt leánya Rimholcz Terézia, aki ekkor már néhány hete Glancz József, egy tehetséges molnármester felesége volt.

 

#Fellner300

 

 

A tatai Nepomucenus-malom frissen megújult épülete napjainkban (Fotó: Csikós Gábor)

 

 

 

Felül Glancz József és Rimholcz Terézia, alul Grossmann József és Kristelli Terézia anyakönyvi bejegyzése 1781 februárjából. A két házasságkötés közös pontja, hogy mindkét szertartáson tanúskodott Rigler Ferenc, Fellner leánygyermekének, Borbálának férje és külön érdekessége, hogy a bejegyzéseket az anyakönyv egyazon oldala tartalmazza. (Forrás: FamilySearch)