Előző bejegyzésünkben ott hagytuk abba az egri líceum létrejöttének krónikáját, hogy ESZTERHÁZY KÁROLY püspök saját kezébe vette az építkezés finanszírozását. Márpedig aki a muzsikust fizeti, az rendeli a nótát, így szól a régi mondás, és ez ebben az esetben is bebizonyosodott. 1763-ban a püspök jelentős tervmódosításokat kért az elődjétől megörökölt építésztől, JOSEF IGNAZ GERLtől, az épületre vonatkozó nagyvonalú elgondolásainak megvalósítására. Amit végül Gerl letett az asztalra, nem nyerte el a püspök tetszését. Erre Eszterházy 1764-ben felmondott Gerlnek. Az építész pedig nagyon megsértődött. Többszörös levélváltást követően, jelentős bánatpénz kikényszerítése mellett 1765-ben adta át a nála lévő terveket Eszterházynak. És – úgy tűnik – örökre befejezte működését Egerben.
Még ezt megelőzően, 1764. március 2-án a püspök szerződést kötött Fellnerrel, nemcsak a megkezdett egyetem és a püspöki rezidencia építésére, hanem a püspökség alá tartozó valamennyi más építkezésre is. Megjegyzendő, hogy a tatai mester már 1763 áprilisa óta kapott kisebb-nagyobb megbízásokat az egri egyházmegye területén.
A továbbiakban Fellner rendre végrehajtotta az Eszterházy Károly püspök újabb és újabb ötleteit tükröző áttervezéseket, és ő maga irányította az építkezést is – a Gerl-féle épület alapokra.
Kénytelen volt alkalmazkodni a Gerl-féle alaprajzhoz, mert ennek „átfundálása” rendkívül költséges lett volna. A püspök utasításait követve Fellner az épület valamennyi ablakát, ajtaját és kapuzatát nagyobbra készíttette, mint ahogy az a Gerllel kötött szerződésben szerepelt. Ehhez azonban jelentős statikai megerősítéseket kellett tenni. Ebben az időben új alapfalak készítése kezdődött meg a csillagvizsgálót magában foglaló szárnynál, és az északi és déli oldalaknak a kápolna-, illetve könyvtárterem vonaláig húzódó keleti részén. Meg kellett erősíteni a már elkészült alapozást is. 1765 augusztusától egy új pallér, POVOLNI JÁNOS dolgozott Fellner keze alá. Ő is morvaországi származású volt. Hm…
A falak felhúzásával 1770 szeptemberére végeztek. Az 1771-es évben a keleti oldalon a sarokrizalitoknál, az északi és déli szárnyak keleti részeinél pedig már a tetőfedésénél tartottak. A csillagásztorony építése is gyorsan haladt. 1773-ra elkészült a terasz mellvédje is, így az 1774. évi tanévet a püspöki iskola hallgatói november 8-án az új épületrészekben kezdték meg.
1772-től a további munkák sorában a keleti szárny építésével párhuzamosan a nyugati főhomlokzat felépítése következett, Eszterházy ugyanis a bécsi Theresianum példája nyomán úgy döntött, hogy ebben a szárnyban a vizsgaterem mellett, a második emeleten színháztermet alakíttat ki. Ebből következően Fellnernek úgy kellett elkészítenie e terem tervét is, hogy közben ne nagyon változtasson a már megépített alapokon. Eszterházy püspök sürgette a csillagvizsgáló mielőbbi felépítését is, de Fellner a toronynak az épület fölé magasodó emeleteit, statikai meggondolásokból, csak 1773-ban folytatta, és teljes befejezésére még később, 1779-ben került sor.
Fellner nem érhette meg az építkezések befejezését. 1780-ban, Tatán betegeskedve, új segédjét, Grossmann Józsefet ajánlotta Eszterházy püspök bizalmába. Grossmann, a mester halálát követően az utódjává is vált: még két éven át dolgozott az „egyetemen”, ami végül 1782-re készült el.
Az intézmény akkor végül nem nyerte el az egyetemi rangot, líceumként, azaz lényegében középfokú iskolaként működött. A II. világháború után az épületbe pedagógiai főiskola került, amely 1989-ben felvette Eszterházy Károly nevét. 2016 óta egyetem – azaz universitas.
A püspöki álom – ugyan kicsit több, mint 250 év eltelte után – mégis megvalósult…
.png) |
| Az Egri Líceum főhomlokzata az 1930-as években (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
.png) |
| A Líceum alaprajzi ábrázolása Majoros Béla 1878-as felmérési rajzán (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
.png) |
| A Líceum főhomlokzatának rajza Majoros Béla 1877-es felmérésén (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
.png) |
| A
csillagvizsgáló torony és a hozzá kapcsolódó épületszárnyak felmérése
Majoros Béla 1878-as rajzán (Forrás: Kuny Domokos Múzeum,
Révhelyi-hagyaték) |
.png) |
| A csillagvizsgáló torony jellegzetes részlete a belső udvar felől fényképezve (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
.png) |
| A
csillagvizsgáló torony és a hozzá kapcsolódó épületszárnyak egy POVOLNI
JÁNOS pallér által szignált 1784-es rajzon (Forrás: Kuny Domokos
Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
.png) |
| Az Egri Líceum főlépcsőháza (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
.png) |
| Az Egri Líceum könyvtárterme (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
.png) |
| Az Egri Líceum a főhomlokzattal (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
 |
| Az
Egri Líceum a csillagvizsgáló torony felől (Forrás: Kuny Domokos
Múzeum, Révhelyi-hagyaték) A nyolcszögletű csillagászati toronyban
„észleleti főterem” épült öt, a falból kiugró, ónozott vasbádogos
fatáblával zárt nagy erkélynyílással, a hatodik emeleten pedig még két
másik, ötszögletű megfigyelési terem is található. 1773-ban Hell Miksa –
aki a tervezésben tanácsaival korábban is részt vett – útmutatása
alapján, majd 1776 májusában személyes közreműködésével sor került a
délvonal kijelölésére, s ehhez az ablakíveknél és a terasz lábazati
köveinél a napsugár beeséséhez szükséges tölcséres nyílások kivésésére.
Véglegesen 1779-re készült el a „nézőtorony” a Hell által tervezett, s
Fazola Lénárd által kivitelezett, a maga idejében legkorszerűbb,
elcsúsztatható ajtajú forgatható kupolával. |
.png) |
| A Líceum főbejáratának felmérési rajza (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
.png)
.png)
.png)
.png){kind=link}
.png){kind=link}
.png){kind=link}
.png){kind=link}
.png){kind=link}
.png){kind=link}
.png){kind=link}
.png){kind=link}
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!