BERTHOLDUS TESTVÉR

március 02, 2022

BERTHOLDUS TESTVÉR

A tatai uradalmat 1727-ben megvásároló Esterházy József gróf a helybeliek lelki szükségleteiről gondoskodva és a katolikus hitre való nevelés érdekében 1743-ra elérte, hogy Tóvároson létrehozzák a kapucinusok rendházát és templomát. Ugyanebben az évben elkezdődtek az építkezési munkálatok is, melyben döntő szerep jutott Kuttner Jakabnak, a komáromi hadi építkezéseken dolgozó kamarai építésznek. A munkát helyi építésvezető (az akkori szóhasználatban: pallér) útján látta el – így került később Fellner Jakab a kapucinus építkezés élére. Az Esterházy-uradalomnak ekkor még minden bizonnyal nem volt állandó foglalkoztatásban építőmestere.

„1743. február 28-án, Tata mezővárosnak abban a részében, melyet a magyarok halastavairól Tó-Városnak neveznek, kijelölték és kimérték az építendő kolostor helyét. A telket P. Largusz megáldotta és Isten segítségét kérve elkezdődött az alapárkok ásása.” – fogalmaz a kapucinus rendtörténet írója.

A tatai kapucinus templom nagy hasonlóságokat mutat más, akár az országhatáron messze túl található települések kapucinus épületeivel. Miben kereshetjük ennek az okát? – merül fel a kérdés. Már a reneszánsz kortól kezdve elterjedtek voltak Európában az építészeti vázlatrajzok, amelyek alapján egymástól távol fekvő helyeken egymáshoz hasonló épületeket hoztak létre. Az építtető ízléséhez és igényeihez igazodva alakultak ki az eredeti terv módosulásai, amelyek nyilvánvalóan tükrözték az építéssel megbízott mester szaktudását, igényességét, valamint szükség szerint alkalmazkodtak az építési telek sajátosságaihoz is.

Nem tudjuk biztosan, hogy létezett-e és használtak-e efféle „típustervet” a tatai kapucinus építkezésnél, arra azonban ismételten a rendtörténet hívja fel a figyelmet, hogy a tervezési munkában P. Bertholdus kapucinus szerzetes is közreműködött, sőt az épületegyüttes kialakítását is az ő nevéhez kötik. „Sajátos típusú épületeink, kolostoraink és templomaink tervezésének és építésének alapos jártasságú mestere.” – jegyzi fel róla a rendtörténet.

Bertholdus testvér, eredetileg Ziegerhoffer Ferdinánd Bécsújhelyen született. Neve több kapucinus templom és rendház építésével fonódott össze. Minden bizonnyal jól tájékozott volt a rend többi templomát és kolostorát illetően is, és – e korban nem meglepő módon – építészeti ismeretekkel is rendelkezhetett. Munkáját a kapucinus erények – a gyakorlati hasznosítás elsőbbsége, az egyszerűség és puritánság – szem előtt tartása vezérelhette. Életének utolsó állomása Tata lehetett, hiszen 1763-ban bekövetkezett halála után az itteni kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra.

A tatai templom (és rendház) épületeinek sajátosságai, alapvonásai a kapucinus kapcsolat miatt valamelyes hasonlóságot mutatnak a koblenzi és muraui templomokkal, ám ezeknél is sokkal nyilvánvalóbb egyezések fedezhetők fel a brünni, olmützi, znojmoi és bazini kapucinus templomok és a tatai között. Ezek megépítése mind megelőzte az általunk jól ismert tatai változatot. Itt utalunk arra is, hogy ezen épületek többsége annak a Morvaországnak a területén található, ahonnan neves építészünk, Fellner Jakab is származik.

#Fellner300