JAKAB ÉS ELEONORA

JAKAB ÉS ELEONORA

A tóvárosi kapucinus rendház és templom építésének munkálatait Rimholcz József pallér vezette, aki Kuttner Jakab építőmester helybeli megbízottja volt. Rimholcz azonban – feltehetően még az építkezés kezdetén, 1743 nyarán – elhunyt, feleségét és „neveletlen gyermekét”, Terézkét hátrahagyva.

Ebben az időben az Esterházy-uradalom megbízásából a kapucinusoké mellett több építkezés is zajlott a településen, tehát nem csak egy pallér szorgoskodott Tatán. Melléjük csatlakozott Fellner Jakab, aki 1746-ban vette át kapucinus építkezés helyszíni irányítását és ugyanebben az évben oltár elé vezette Rimholcz pallér özvegyét, Kirchrober Eleonorát

 

Forrás: FamilySearch

 Jakab és Eleonora 1746. szeptember 26-i házasságkötésére feltehetően a tóvárosi kapucinus templomban került sor, hiszen a tatai anyakönyvbe láthatólag utólag, két másik bejegyzés közé beszorítva jegyezték fel az esküvő időpontját.

A frigy három tanú jelenlétében köttetett meg. Throner Lénárd tatai ácsmester a kapucinus építkezéseken is tevékenyen részt vett. Wittmann Mátyás tatai pékmester ebben az időben a Pék – vagy más néven Jenő – malmot bérelte. Lecher János valószínűleg az uradalom képviseletében volt jelen az esküvőn.

 

A kapucinus templom főoltára Révhelyi Elemér fotóján. (A Kuny Domokos Múzeum tulajdona)

Fellner háromszor nősült, első feleségétől, Eleonorától öt gyermeke született.

Az első gyermekáldásra már az esküvőt követő negyedik hónapban sor került: József 1747. január 2-án született meg. A következő évben született Borbála, 1750-ben Mátyás, két évvel később Eleonora és 1754-ben Ferenc Antal. A keresztszülők mindegyik esetben Wittmann Mátyás és felesége, Terézia voltak. A gazdag gyermekáldásnak azonban nem örülhetett sokáig a Fellner házaspár, a gyermekek – Borbálát leszámítva – korán meghaltak. Eleonora asszony is fiatalon, 1761. december 3-án hunyt el.

Fellner Jakab a kapucinus építkezésekkel párhuzamosan Tóvároson telepedett le. Házát, otthonát a település főutcáján tartotta fenn. Ezt egy korabeli szerződés alapján tudjuk, amelyet az Esterházy-uradalom egyik itteni képviselőjével, a tatai ispánnal kötöttek: „Tó Városnak feő Uczajában volt bizonyos puszta teleken a legh közeleb mult Ezer hét-száz negyven hetendik Esztendőben kő Házat az egész Városnak ékessétésére épétet, kinek tudnia illik szomszédságában föllül azon Városban letelepedet kű-Méves Pallérnak Felner Jakabnak, alul pedigh Csutorás Jobbágyunk Háza vagyon.”

Fellner az ország számos pontján történő későbbi munkái ellenére is mindvégig Tóvároshoz kötődött, egészen haláláig.

#Fellner300

 

A kapucinus templom bejárata Révhelyi Elemér felvételén. (A Kuny Domokos Múzeum tulajdona)


 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

FELLNER HÍDJAI

A POZSONYI HARANGÖNTŐ LEÁNYA

EZERHÉTSZÁZHUSZONKETTŐ