AKI „FELFEDEZTE” FELLNERT: BALOGH FERENC RÉGENS

AKI „FELFEDEZTE” FELLNERT: BALOGH FERENC RÉGENS

A tata-gesztesi Esterházy-uradalom jószágkormányzója, Balogh Ferenc meghatározó szerepet töltött be Fellner Jakab életében. Ő ismerte fel elsőként a fiatal kőműves rendkívüli tehetségét, pártfogásának köszönhetően válhatott Fellner főúri körökben is keresett, elismert építésszé.

Galántai Balogh Ferenc 1708-ban született Pozsonyban, Balogh Gergely – a Nyitra vármegyében fekvő semptei Esterházy-uradalom tisztviselője – és Schwabin Mária gyermekeként. Ferenc 12 évesen vesztette el édesapját, ezt követően valószínűleg Esterházy József gróf támogatásával folytatta tanulmányait. A középnemesi körökben általánosnak tekinthető életpályát követve feltehetően jogi végzettséget szerzett, majd pártfogója szolgálatába állt: Esterházy József titkára lett. Későbbi tevékenysége során rendkívül széles körű műveltségről tett tanúbizonyságot, ami kiterjedt nemcsak a jog, hanem a gazdaság és a művészetek területére is, beleértve az építészetet.

1742-ben kapott megbízást a gróf teljes birtokállományának igazgatására, úgynevezett teljhatalmú jószágkormányzóként, minek következtében az uradalmi igazgatási szervezet első embere lett. Esterházy József végakaratának megfelelően fia, ifjabb Esterházy József megtartotta őt ebben a pozícióban, ahogy az ő örököse, Esterházy Miklós is. Ily módon Balogh Ferenc egészen az 1765-ben bekövetkező haláláig bírta a jószágkormányzói tisztséget. Az ő működéséhez köthető az újonnan megszerzett uradalom megszervezése, felvirágoztatása – és a tatai birtokközpont kiépítése.

A birtokszervező tevékenységhez kapcsolódóan az 1740-es években nagy lendületet vettek az uradalmi építkezések, melyek lebonyolításához Balogh szakképzett partnert keresett. Ezt elsőként a komáromi kamarai építkezéseket vezető Kuttner Jakab személyében találta meg, akit megbízott a tóvárosi kapucinus templom felépítésével. Azonban az építőmester rendkívül elfoglalt volt, az építkezés felügyeletére csak ritkán jelent meg, így a jószágkormányzó nem tudott vele a szükséges mértékben konzultálni. Balogh Ferenc egy 1746-ban írt levelében a következőket írta: „Kuttner Paumeisterrel nem contentálhatom, aki mind az Orbán lelke ide s tova járván, mikor legszükségesebb, hozzám nem vehetem, melyre nézve más kőmíves mesterhez kéntelenítem magamat adnom." Ekkor figyelhetett fel az építkezésen a kőművesek munkájának irányításával megbízott, ifjú és ambiciózus kőművespallérra, Fellner Jakabra…

#Fellner300

 

Tóváros és Váralja egyik legkorábbi ismert hiteles térképi ábrázolása az 1750-es, 1760-as as évek fordulóján készült. Ezen jól megfigyelhető Balogh Ferenc jószágkormányzói rezidenciája, ami a jelenlegi Esterházy-kastély helyén állt. Körülötte az uradalomhoz tartozó gazdasági épületek és Váralja lakóinak jobbágyházai voltak. A Balogh-féle épülettel szemközt, a Tatát Tóvárossal összekötő út túloldalán ekkor már állt az "U" alakú épülettömb, mely uradalmi sör- és pálinkaházként egészen a 19. század közepéig működött. (A képet a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.)


 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

FELLNER HÍDJAI

Kép
FELLNER HÍDJAI   Fellner Jakab olyan, közhasznot szolgáló építmények megvalósítására is megbízást kapott, mint a közlekedésben nagy fontossággal bíró hidak.   Tata és a körülötte elterülő uradalom folyó és álló vizekben rendkívül gazdag volt, a Mikoviny Sámuel-féle 1747-es vízszabályozási munkákat követően számos vízfolyás szőtte át a területet. A helyi közlekedésben ezért kulcsszerepe volt az ezeken átívelő hidaknak.   Ekkor a hidaknak a többsége még keményfából épült. Az időjárási viszonyok és az állandó igénybevétel jelentősen megviselte őket, állandó karbantartást igényeltek. Tóvároson, Fellner vezetésével, 1758-ban végeztek építési munkát a Malom-csatornán átvezető hídon, ami a Nepomucenus- és a József-malom között állt. 1761-ben az ugyanennél a hídnál végzett építéshez fát utalt ki az uradalom. A mai boltozott híd minden bizonnyal csak 1785-ben készült el, ahogy az a hídban elhelyezett kövön is olvasható.    Azt is tudjuk, hogy Fellner 1759-ben egy új tóvá...
Olvassa tovább »

A POZSONYI HARANGÖNTŐ LEÁNYA

Kép
A POZSONYI HARANGÖNTŐ LEÁNYA 1772-ben Fellner Jakab második felesége, Cruzin Rozália is visszaadta lelkét a teremtőnek. A szomorú eseményről a kapucinus rendtörténet is beszámolt: „Május 22-én éjjel tíz óra tájban búcsút mondott a földieknek lelkianyánk, a bécsi Fellner Rozália – született Cruccin[!] – Rozália, bécsi kalaposmester leánya, Fellner Jakab uradalmi építész felesége. Szülés közben szélhűdés érte. Holttestét május 25-én a gyászmenetben kereszt alatt résztvevő rendtagok templomunkhoz kísérték, az előtérben átvették, és a szokásos gyászszertartás után a kriptába temették. Harminchárom éves volt.” Ezzel szemben a tatai halotti anyakönyv május 23-át tüntette fel az elhalálozás dátumaként, Rozália életkorát pedig 31 évben jelölte meg. A Historia Domusban említett gyermek sem a születési, sem a halotti anyakönyvi bejegyzések között nem szerepel.   Fellnernek azonban társra volt szüksége, aki az egyetlen életben maradt fiuk, Ignác nevelését is el tudja látni – ezért a mester ha...
Olvassa tovább »

EZERHÉTSZÁZHUSZONKETTŐ

Kép
EZERHÉTSZÁZHUSZONKETTŐ Ebben az esztendőben fedezi fel Jacob Roggeveen holland admirális a Húsvét-szigetet, Franciaországban megkoronázzák XV. Lajost, Johann Sebastian Bach pedig megkomponálja a Wohltemperiertes Klavier első részét. Messze hangzó, világraszóló események ezek! Az álmos morvaországi kisvárosban, Nikolsburgban pedig éppen csak megsercen a toll a papíron, amikor a plébános ezt a bejegyzést teszi az anyakönyvben:      „Július 25-én Artinger Kristóf megkeresztelte FERENC JAKABOT, Fellner Ferencnek és Borbálának fiát, aki törvényesen született, a mai napon reggel, az 5. órában és akit Seitl Ferenc és édesanyja, Anna Mária tartott a keresztvíz alá. Mindannyian Nikolsburgból valók.”    A toll sercegése és a kisbaba sivalkodása nem hallatszik messzire. Sem a büszke szülők, sem a nyájas keresztszülők, de még a jó plébános sem sejthetik, hogy a kis Jakab, férfivé érvén, örökre odahagyja szülőhelyét és útnak indul mesterséget tanulni, boldogulni. Külhonban t...
Olvassa tovább »