AKI „FELFEDEZTE” FELLNERT: BALOGH FERENC RÉGENS

AKI „FELFEDEZTE” FELLNERT: BALOGH FERENC RÉGENS

A tata-gesztesi Esterházy-uradalom jószágkormányzója, Balogh Ferenc meghatározó szerepet töltött be Fellner Jakab életében. Ő ismerte fel elsőként a fiatal kőműves rendkívüli tehetségét, pártfogásának köszönhetően válhatott Fellner főúri körökben is keresett, elismert építésszé.

Galántai Balogh Ferenc 1708-ban született Pozsonyban, Balogh Gergely – a Nyitra vármegyében fekvő semptei Esterházy-uradalom tisztviselője – és Schwabin Mária gyermekeként. Ferenc 12 évesen vesztette el édesapját, ezt követően valószínűleg Esterházy József gróf támogatásával folytatta tanulmányait. A középnemesi körökben általánosnak tekinthető életpályát követve feltehetően jogi végzettséget szerzett, majd pártfogója szolgálatába állt: Esterházy József titkára lett. Későbbi tevékenysége során rendkívül széles körű műveltségről tett tanúbizonyságot, ami kiterjedt nemcsak a jog, hanem a gazdaság és a művészetek területére is, beleértve az építészetet.

1742-ben kapott megbízást a gróf teljes birtokállományának igazgatására, úgynevezett teljhatalmú jószágkormányzóként, minek következtében az uradalmi igazgatási szervezet első embere lett. Esterházy József végakaratának megfelelően fia, ifjabb Esterházy József megtartotta őt ebben a pozícióban, ahogy az ő örököse, Esterházy Miklós is. Ily módon Balogh Ferenc egészen az 1765-ben bekövetkező haláláig bírta a jószágkormányzói tisztséget. Az ő működéséhez köthető az újonnan megszerzett uradalom megszervezése, felvirágoztatása – és a tatai birtokközpont kiépítése.

A birtokszervező tevékenységhez kapcsolódóan az 1740-es években nagy lendületet vettek az uradalmi építkezések, melyek lebonyolításához Balogh szakképzett partnert keresett. Ezt elsőként a komáromi kamarai építkezéseket vezető Kuttner Jakab személyében találta meg, akit megbízott a tóvárosi kapucinus templom felépítésével. Azonban az építőmester rendkívül elfoglalt volt, az építkezés felügyeletére csak ritkán jelent meg, így a jószágkormányzó nem tudott vele a szükséges mértékben konzultálni. Balogh Ferenc egy 1746-ban írt levelében a következőket írta: „Kuttner Paumeisterrel nem contentálhatom, aki mind az Orbán lelke ide s tova járván, mikor legszükségesebb, hozzám nem vehetem, melyre nézve más kőmíves mesterhez kéntelenítem magamat adnom." Ekkor figyelhetett fel az építkezésen a kőművesek munkájának irányításával megbízott, ifjú és ambiciózus kőművespallérra, Fellner Jakabra…

#Fellner300

 

Tóváros és Váralja egyik legkorábbi ismert hiteles térképi ábrázolása az 1750-es, 1760-as as évek fordulóján készült. Ezen jól megfigyelhető Balogh Ferenc jószágkormányzói rezidenciája, ami a jelenlegi Esterházy-kastély helyén állt. Körülötte az uradalomhoz tartozó gazdasági épületek és Váralja lakóinak jobbágyházai voltak. A Balogh-féle épülettel szemközt, a Tatát Tóvárossal összekötő út túloldalán ekkor már állt az "U" alakú épülettömb, mely uradalmi sör- és pálinkaházként egészen a 19. század közepéig működött. (A képet a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.)