FELLNER ÉS A KAPUCINUSOK

FELLNER ÉS A KAPUCINUSOK

A Tóvároson végleg letelepedő Fellner Jakab számára igazi lelki otthonná vált a kapucinusok temploma, mely családja életében is fontos szerepet töltött be. A Fellner-család tagjai többször felbukkannak a rend háztörténetében („historia domus”-ában). 1762-ben a házfőnök „Fellner úr uradalmi építőmester molnárára, Burgan János György becsületes férfiúra” bízta a „parens spiritualis” tisztséget. (A „lelki szülő” a rendház pénzét kezelte. Általában világi ember volt, fontos beosztásban. Egy jelentősebb kolostor esetében nemesi rangú személy, egy kisebbnél tiszteletreméltó polgár kapta ezt a megbízást az elöljárótól.) 

A lelki szülői tisztséget később Fellner Jakab második felesége, Rozália, majd maga az építőmester viselte. Fellner Jakab haláláról pedig a következőképp számol be a kapucinus krónikás 1780-ban: „December 12-én elhunyt nemes fellenthali Fellner Jakab úr uradalmi építész, akit Mária Terézia császárnő a kamarai építkezésekkel kapcsolatban végzett dicséretes szolgálataiért a római szent birodalmi és csehországi lovagok sorába iktatott… Holttestét a saját irányításával épült tatai plébániatemplom kriptájába temették el. Mi, kereszt alatt, testületileg vettünk részt temetésén.”

Ez a leírás is azt erősíti, hogy a tisztelet és megbecsülés kölcsönös volt a kapucinus rend és Fellner között. Az erre vonatkozó kutatásokból ugyan kiderült, hogy Fellner Jakabot az uralkodónő lovagi rangra nem emelte, ám a nemességet valóban elnyerte a mester. De erről majd a későbbiekben ejtünk bővebben szót.

#Fellner300

 

A tóvárosi kapucinus templom Révhelyi Elemér fotóján. (A Kuny Domokos Múzeum tulajdona.) A templom és a rendház építési munkái 1743 és 1746 között zajlottak. 

 

A kapucinus templom bejáratai feletti keretekben eredetileg falfestmények voltak, amelyeket a II. világháborút követően eltüntettek. (Ez a fénykép 1970-ben készült. Forrás: Fortepan). A templom falát 1975 óta díszítő mozaikképek Nemcsics Antal (1927-2019) festőművész, műegyetemi tanár alkotásai.