C MINT CORPS DE LOGIS ÉS COUR D’HONNEUR

C MINT CORPS DE LOGIS ÉS COUR D’HONNEUR

Egy klasszikus elrendezésű kastély jellemzően egy főépületből és az ehhez két oldalról csatlakozó – gyakran a főépületnél alacsonyabb – épületszárnyakból áll. 

A főtraktus első emeletén kapnak helyet a kastély legreprezentatívabb helyiségei. Nem véletlen, hogy az építészeti szakirodalom „piano nobile” (olasz) néven, azaz kb. „nemesi”, vagyis „fő” szintként hivatkozik erre a részére a főépületnek, amit pedig „CORPS DE LOGIS” (francia) névvel is illetnek.

És itt még nem ér véget az idegen nyelvű szakszavak sora. A főépület és a hozzá tartozó épületszárnyak által közrefogott díszudvar francia elnevezése a COUR D’HONNEUR. 

A cseklészi kastély (Forrás: arcanum.com)

 

A cseklészi kastély alaprajza (az eredeti kép a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdona)

A francia szavak használatának az a magyarázata, hogy a díszudvaros kialakítást a híres francia építész Louis Le Vau alkalmazta először a Vaux-le-Vicomte kastély kertjében (érdekességként megjegyezzük, hogy ez a kastély viszonylag közel fekszik Tata francia testvérvárosához, Dammarie-lès-Lys-hez), majd pedig Versailles-ban tervezett hasonlót. 

 

Az első cour d’honneur: Vaux-le-Vicomte (Fotó: Lionel Lourdel, forrás: kertlap.hu)

 

Le Vau „újításának” lényege abból állt, hogy a kastély belső udvarának egyik oldalát kinyitotta. A francia kastélyépítészetből terjedt el a cour d’honneur alkalmazása más országokban is, főleg a barokk építészetben. Az előbb említett példáknál lényegesen kisebb léptékű és sajátos kialakítású, de azért nagyon csinos formáját láthatjuk a franciás díszudvarnak az Esterházy család cseklészi kastélyában is.

#Fellner300

 

Jelenleg kinyitható üvegtető fedi a szállodává alakított cseklészi kastély díszudvarát. (Forrás: eszm.ro)