LÁNGOKBAN A MANZÁRD!

LÁNGOKBAN A MANZÁRD!

Miután a cseklészi kastélyt a 18. század közepén Esterházy József gróf restauráltatta, mindig nagy megbecsültségben volt része a grófi línea, a leszármazottak részéről. A főépületet és a melléképületet rendben tartották, a díszkert, melynek kialakításában Fellner Jakabnak is jelentős részt tulajdonítanak a kutatók, nagy pompával fogadta a család vendégeit. Cseklész és a hozzá tartozó birtokterület láthatóan fontos volt az Esterházyak számára. Olyannyira, hogy többször is pereskedtek érte a családon belül is. 1910-ben a család hercegi és grófi ága került szembe egymással, sőt a tatai grófi ág is benyújtotta igényét az uradalomra. Ennek az utódlási pernek köszönhetően került a 20. század első felében Esterházy Károly gróf birtokába Cseklész.

Károly gróf családjával 1910-ben berendezkedett a kastélyban és az értékes műkincsállományt saját családi ereklyéivel gazdagította. 1911-ben azonban váratlan tragédia következett be, melyről a külföldi és magyar sajtó is széles körben tudósított: kigyulladt a cseklészi kastély, értékes műtárgyak estek a tűz áldozatául.

 

A leégett cseklészi kastély 1911-ben. (Vasárnapi Ujság 1911. július 9.)


 Az eseményekről többek között a Magyar Távirati Iroda is tudósított:

„Pozsonyból jelentik a Magyar Távirati Irodának: Az Eszterházy grófi család cseklész-szemptei hitbizományához tartozó cseklészi várkastély ma hajnalban leégett. A kastély, mely 1772-ben épült és a melyben jelenleg a hitbizomány ura, gróf Eszterházy Károly lakott, igen magasan fekszik és az ország egyik legszebb kastélya. Tegnap délután kéménytűz volt a kastélyban, azonban ezt eloltották. Ma reggel ismét kigyulladt a kastély, a tűz rohamosan terjedt és a tetőzet, a második emelet valamint a torony leégett. A kastély értékes festményei, valamint a könyvtár bentégtek. Az oltásnál az összes környékbeli tűzoltóság, valamit a pozsonyi utász-zászlóalj működött közre. Eszterházy Károly gróf és családja a kastélyban tartózkodtak a tűz kitörésekor.”

Egy későbbi hírben már a következőkről számoltak be: „A pozsonyi tűzoltóság, valamint a pozsonyi utász-zászlóalj délután befejezték a cseklészi várkastély oltását. A kár óriási, miután csak az épület volt biztosítva, a belső berendezés nem. A hírneves Napóleon-gyűjteményt a tűz elpusztította, de Napóleon eredeti kézírását sikerült megmenteni. A néhai Eszterházy Mihály gróf által gyűjtött értékes fegyvertár is a tűz martaléka lett. A kastély első emeleti részét nagyrészt megmentették, de a szobák erősen megrongálódtak.”

A pótolhatatlan veszteségek, a jelentős anyagi károk dacára Esterházy Károly gróf rögvest rászánta magát a megrongálódott, lakhatatlanná vált épület restauráltatására. 

 

A kastély restaurálási munkáinak megkezdése (Darabanth.hu)

 

Fellner pompás manzárdtetőjét, mely teljes egészében megsemmisült 1911-ben – tervrajzok hiányában – fényképek alapján építtette újra a gróf. Micsoda szerencse, hogy nem modernizálás, hanem csupán helyreállítás történt ekkor! Ennek köszönhetően a fellneri stílusjegyeket máig megcsodálhatjuk az azóta többször felújított, és újabb funkciókkal felruházott cseklészi kastélyon.

#Fellner300 

 

A cseklészi Esterházy-kastély homlokzatának felmérési rajzai az 1950-es évekből (Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)


 

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

B MINT BAUWURMB

AZ ÖRÖKÖSÖK

AZ EGRI LÍCEUM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE