„MERT SOKAT INKÁBB HOGY SEM EŐTET VESZTENÉM EL”

„mert sokat inkább hogy sem eőtet veszteném el”

Fellner Jakab már hosszabb ideje Cseklészen tartózkodott, hogy irányítsa a kastély bontási munkálatait, amikor – 1754 júniusában – megbetegedett és vissza kellett térnie Tatára. Ez az első olyan, általunk ismert alkalom, amikor Balogh Ferenc régens és Esterházy József gróf az építőmester – azaz ekkor még csak kőműves mester! – egészségi állapotáról értekeznek. Balogh soraiból kitűnik az is, hogy nagyon szívén viselte Fellner egészségi állapotát: „A Kőméves Mesterünk halálra le betegedet és az múlt északa Győre Doctorért küldöttem, mert sokat inkább hogy sem eőtet veszteném el, a ki a Dominiokban minden némő situatioját, szükségeit, erejét, módját már tudván, bizonyára sok veszteségünk lenne.”

Fellner csaknem félévnyi betegeskedés után tért vissza Cseklészre, hogy az átépítést tovább irányítsa. A munkálatok során újabb és újabb igények merültek fel, melyekhez folyamatosan készítette a különféle részletterveket.

Elbontották a tető régi és korhadt fedélszékét, az épületszárnyakon húzódó balusztert, továbbá a szárnyvégződések kerek tornyait. 

 

A kastély díszudvar felőli homlokzata a grófi család címerállataival, a griffekkel (Révhelyi Elemér felvétele, Kuny Domokos Múzeum)

 

Az átépítésről Balogh Ferenc természetesen kikérte Esterházy József gróf véleményét: „tetszik-e ismét francia födelet csináltatni, mely alatt szép szobák készülhetnek, s melyeket a subteraneus épületekből jó részt megkímélhetnénk.” (A „francia födél” elnevezés a manzárdtető korabeli neve, mely François Mansart francia építészről és unokaöccséről, Jules Hardouin-Mansartról kapta a nevét. Ők tették népszerűvé a „törött tető” alatti tér lakás céljára történő kialakítását.) Az ácsmesterrel kötött szerződés fennmaradt szövege arra utal, hogy az új tetőzetet tetőablaksoros, magas, íves manzárdtetővé alakíttatták át, ami egy teljes szinttel megemelte az épületet. 

 

Manzárdtető jellegzetes ablakokkal a cseklészi kastély oldalszárnyán (Révhelyi Elemér felvétele, Kuny Domokos Múzeum)

 

Átépíttették a szárnyak végében lévő tornyokat is. A kastély főhomlokzatán pedig radikális változtatásokat tettek: a falsík átalakításával az épületkomplexum közepe felé lépcsőzetesen emelkedő homlokzatot alakítottak ki.

A belső átalakítás is jelentős volt – a régebbi szűkös, egyszerű lépcsőházat is érintette. A díszterem új megvilágítást kapott a három ovális alakú ablaknyílásnak köszönhetően. A termek pedig stukkómennyezettel, illetve freskókkal gazdagodtak.

 

Részletkép a lépcsőházról (Révhelyi Elemér felvétele, Kuny Domokos Múzeum)

 

Díszterem a kastélyban. A bal felső sarokban jól látszódik az egyik ovális alakú ablaknyílás (Révhelyi Elemér felvétele, Kuny Domokos Múzeum)

 

1753-ban csupán egy el nem odázható feladat, a leromlott állapotú fedélszék kicserélése adott okot arra, hogy „hozzányúljanak” a cseklészi kastélyhoz, de végül a négy hosszú éven át tartó építkezés gyökeres változást eredményezett a rezidencián. És ezzel Fellner Jakab is egyik fontos állomásához érkezett el szakmai pályafutásának: első ízben dolgozhatott a grófi család egyik kastélyán. Igaz, egyelőre még csak átépítésről volt szó. Ám az adott körülményekhez való alkalmazkodás kényszere sok olyan mesterfogásra megtanította, amire későbbi munkái során is nagy szüksége volt.

#Fellner300