PACCASSI - VAGY FELLNER?

PACCASSI – VAGY FELLNER?

Bármely épület, pláne egy főúri kastély vagy palota fenntartása folyamatos odafigyelést és karbantartást igényel. A cseklészi kastély építtetője, az országbíró Esterházy József gróf gondosan ügyelt is a vagyonára és értékeire. Egyetlen fiára, az ifjabb Józsefre azonban ez a fajta felelősségtudat egyáltalán nem volt jellemző. A pompakedvelő gróf a mának élt – és többnyire elhanyagolta örökölt ingatlanait, közöttük a cseklészi rezidenciát is. Pedig, az 1750-es évek végére, a kastély további állapotromlását már csak nagyobb javításokkal lehetett megakadályozni. A cseklészi ispán fel is hívta erre Balogh Ferenc grófi régens figyelmét. Balogh, aki az idősebb József grófhoz hasonlóan gondolkodott, útra kelt Tatáról Cseklészre, hogy saját szemével lássa az ottani állapotokat. Magával vitte az ifjú uradalmi kőművesmestert, Fellner Jakabot is. Nyilván úgy érezte, hogy szüksége lesz az állapotfelméréshez egy megbízható szakember szemére.

A bejárás során nyilvánvalóvá vált, hogy a tetőzet azonnali beavatkozást igényel. A régens megbízást adott Fellnernek, hogy készítse el egy francia stílű, tetőablaksoros manzárdtető tervét, amit azután megküldött az ifjú grófnak is. Esterházy József – látván Balogh levelét és a terveket – végül rászánta magát egy nagyobb körű felújításra és átalakításra. Megkérte a régenst, hogy készíttesse el a kastély felmérési rajzait, hogy azok alapján a Mária Terézia által frissen kinevezett udvari főépítész, Nikolaus Paccassi a korszellemhez igazodó, modernizált kastélyt tervezhessen számára.

A felmérési rajzok elkészítését tehát Fellnernek kellett elvégeznie, a cseklészi kastély áttervezését viszont Paccassi kapta feladatul.

Paccassi július végén el is küldte tervét Baloghnak, aki – valószínűleg Fellner segítségével – nagyon részletes és igen kritikus bírálatot készített róla. A régens ígéretet tett a grófnak, hogy ha a kastély körüli térrendezés terve is elkészül, Bécsbe utazik, hogy az udvari építésszel közösen áttekintsék a terveket.

A személyes találkozó eredményéről nincsenek információink, azt viszont tudjuk, hogy ezután a cseklészi építkezésről csaknem egy teljes éven át nem esett szó a gróf és a régens közötti levelezésben. Révhelyi Elemér, jeles Fellner-kutatónk ebből arra a következtetésre jutott, hogy a bécsi mester terveit véglegesen félretehették. Akárhogy is történt, egy dolog bizonyos: a következő év, azaz 1754 nyarán Fellner Jakab maga utazott Cseklészre, hogy irányításával megkezdődjön az állványok felállítása, a pallózás – és a rossz állapotú, megszüntetésre ítélt épületrészek bontása.

#Fellner300

 

A képen a cseklészi kastély látható, Révhelyi Elemér felvételén. (A fotó a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdona)

Balogh Ferenc régens 1753 májusában így számolt be ifjabb Esterházy Józsefnek a cseklészi tapasztalatairól: „A szükséges reparatioknak megtekintésére és irántok teendő dispositiokra jöttem ide, kik közöt első vala a Kastel. Ennek födele fáját a Tataj kőméves és szeredi ács mesterel visgálván, reménségemen föllül bomladozatnak, és nagy részben rothatnak találtam el anynyira, hogy egészlen ui födelet kiván az egész épület. […] jól lehet lehetne ugy megfótozni, hogy 5-6 esztendeig még el szolgálhatna, de az után-is az ui födélnek csináltattására jutnánk-is, sőt könnyen meg történhet, hogy a midőn egészlen porrá rothat fáinak ki fótozásához nyulni fogunk, kezünk alat öszve dől s akoron-is uinak csinálására kinszeriteni fogh.”