BOTRÁNY FELLNER JAKAB SZOBRÁNAK ELHELYEZÉSE KÖRÜL!

BOTRÁNY FELLNER JAKAB SZOBRÁNAK ELHELYEZÉSE KÖRÜL!

Fellner Jakab szobrát dr. Magyary Zoltán professzor közbenjárásával 1941 márciusának közepén helyezték el a Szent Kereszt Plébániatemplom előtt. Az építész munkásságának és jelentőségének köztudatba emelése érdekében a professzor azt is javasolta, hogy történjen meg a „Templom körüli térnek Fellenthali Fellner Jakab tér-re való elnevezése” is. A hirtelen érkezett „ajándékot”, azaz a Fellner szobrot azonban nem fogadta osztatlan öröm, az ellenérzések már a legközelebbi képviselő-testületi ülésen felszínre kerültek. Kardoss Kálmán erdőmérnök, képviselő-testületi tag, az Esterházy-uradalom jószágigazgatója kifejtette, hogy a szobor elhelyezését nem tartja megfelelőnek, és bejelentette, hogy javaslatát az ügyben írásban teszi meg. Erre már az ülés másnapján sor került. Hamarosan az is kiderült, hogy Kardoss aláírásgyűjtést szervezett a szobor áthelyezése ügyében.

 

Kardoss Kálmán, erdőmérnök, képviselő-testületi tag, az Esterházy-uradalom jószágigazgatója. A fotót a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre. A kép színezése utólag történt.

 

Ezt a kezdeményezést támogatta többek között Gyirmóthy Gyula, frissen kinevezett plébános is. Elődje, Klotz Ignác ugyan már hozzájárult ahhoz, hogy a szobor erre a helyre kerüljön, Gyirmóthy azonban ezt botrányosnak találta. A település több prominens, meghatározó személyisége is támogatta az áthelyezés ügyét. Köztük volt dr. Márkus Jenő református lelkész, P. Hartványi János kapucinus házfőnök, cserfői Troykó Béla nyugalmazott főszolgabíró, dr. Virágh Zsigmond ügyvéd, dr. Rednik Tibor orvos, valamint az Esterházy-uradalom több tisztviselője és Schmidt Mihály gimnáziumi igazgató is. A beadvány indokolása szerint: „Tata közönségének nagyrésze egyszerü és tanult emberek egyformán annak a nézetnek adtak kifejezést, hogy a rom. kat. vallással semmi összefüggésben nem lévő szobor arra a helyre nem való. Sok templomba menő és onnan jövő ember, legyen az nő vagy férfi szentet ábrázoló szobornak képzeli Fellner épitész szobrát és azt kalaplevevéssel, keresztvetéssel tiszteli. […] Ha a helybeliek ily módon járnak el, mi lesz akkor az idegen bucsusokkal, akik talán térdenállva fognak imádkozni Fellner épitész előtt. Ezek az esetek már eddig is sok élcre adtak alkalmat és azthiszem, hogy a jövőben még több nem egészen izléses tréfa fog a szoborral kapcsolatban keletkezni.”

 

Magyary Zoltánt a kezdeményezés nagyon felháborította. Elfogadhatatlannak találta azt a vélekedést, hogy a helyiek ne tudnának megkülönböztetni egy szentet egy építésztől. Tőle szokatlan, indulatos levélben utasította vissza az érveket, utalva arra is, hogy a szobor a kultuszminiszter ajándékaként és utasítására került a helyére, emiatt ebben az ügyben a képviselő-testület nem hozhat döntést, továbbá megsértenék a minisztert is, akinek jóindulatára a későbbiekben nem számíthatna a jelentős fejlődés előtt álló település. Ezeknek az érveknek a hatására a szobor végül eredeti helyén maradhatott.

 

Dr. Magyary Zoltán (a fotót az internetről töltöttük le)

 

Abban viszont igaza volt a beadványnak, hogy ebben az időben a település lakossága valóban keveset, vagy jóformán semmit nem tudott a tatai építőmesterről. A Fellnerrel kapcsolatos kutatásokat dr. Révhelyi Elemér művészettörténész kezdte meg, aki széles körben nyilvánosságra is hozta eredményeit, hogy azok mindinkább beépülhessenek a köztudatba. (Révhelyi Elemér munkásságára a későbbiekben még visszatérünk.)

 

A szoborbotrányról további részletek olvashatók dr. Rabár Ferenc Tata és Tóváros egyesítése és fejlesztése (1935-1944) című könyvében, amely a Libelli Tatenses sorozat keretében jelent meg, 2019-ben.

#Fellner300

 

Ungvári Lajos (1902-1984) Fellner Jakab szobra az 1940-es években. (A fotót Révhelyi Elemér készítette, most a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdona.)

 

A Szent Kereszt plébániatemplom az 1930-as évek közepén. (A fotót Révhelyi Elemér készítette, most a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdona.)