EGÉSZ MORVAORSZÁG FELLNERT KERESI

 EGÉSZ MORVAORSZÁG FELLNERT KERESI 

– avagy izgalmak egy könyv megjelenése körül

 

Honnan, kitől tudjuk, hogy Fellner Jakab a morvaországi Mikulovban született? Ezt az ismeretünket is Pfeiffer Jánosnak és Lukcsics Pálnak köszönhetjük. „A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában” című, előző posztunkban említett tanulmányuk az egyik legfontosabb Fellner-életrajzot tartalmazza. Sőt: valójában ez tekinthető az elsőnek!

 

Veszprém látképe. Révhelyi Elemér fotójának eredetije a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdona.

 

Fellnernek sem a születési ideje, sem a helye nem volt ismert azelőtt, hogy Pfeiffer János és Lukcsics Pál hozzá fogott volna a minden követ megmozgató „detektívmunkájukhoz” e fontos adatok kiderítésére. Kiindulópontjuk Fellner tatai halotti anyakönyvi bejegyzése volt, mely szerint az építész 58 évesen hunyt el. Ebből rögtön adódott a következtetés, hogy akkor 1722-ben (vagy akörül) kellett születnie. Ennek a némileg bizonytalan adatnak a birtokában indították be a „kutatógépezet”. 

 

A római katolikus egyház jól működő, hierarchikus szervezetére támaszkodtak és nyomozásuk az egyházon belüli kölcsönös együttműködések által valósulhatott meg. Ahogy mondani szokás: a kályhától indultak, ami ebben az esetben Fellner egykori lakhelye, Tata volt. A tatai és környékbeli plébániák anyakönyveinek áttekintésében Klotz Ignác tatai esperes-plébános azonnal rendelkezésükre állt, és Derdák János tatai káplán útján minden egyes Tata környéki plébániával kapcsolatba léptek, hogy a helyben fellelhető anyakönyvekben, az 1722 körüli születési bejegyzések között, Fellnert keressék. 

 

Az eredményről Derdák számolt be Pfeiffernek, 1932-ben: „Fellner Jakab születési adatait nem találtam. Esperes úr is úgy tudja, hogy Bécsből került ide. Megtaláltam azonban az első házasságának bejegyzését.” Majd később, a kutatás további sikertelenségéről így írt: „Bizonyára nem lesz megelégedve velem. Sajnálom, hogy a várakozásának nem tudok megfelelni… a jelzett plébániákat nem tudtam megkeresni. Bár a magam részéről ehhez semmi reményt nem fűzök.”

 

Ám a veszprémi kutatópáros nem hagyta annyiban a dolgot. Kiderítették, hogy Fellner, nemesi kérelmében, utalást tett a morvaországi születésére. Pfeiffer és Lukcsics – képletesen szólva – rögvest vitorlát bontottak és máris kihajóztak nemzetközi vizekre. Most a morvai egyházmegyei központba, a brünni püspöki hivatalnak (ma Brno) juttatták el a Fellner születési anyakönyvi bejegyzésének felkutatására vonatkozó kérésüket. Brünnből közel 500 (!) plébániát értesítettek ki, hogy keressék anyakönyveikben Fellner születését az 1722 körüli bejegyzések között. A felhívás nyomán mondhatni egész Morvaország a hajdanvolt tatai építész nyomát kereste a könyvekben. A mikulovi Szent Vencel római katolikus plébániahivatalnál egy szemfüles pap végül meg is találta a helyi anyakönyvben Fellner Jakab születési bejegyzését. Szó szerint lejegyzetelte és 1933. április 13-án nagy buzgalommal megküldte Brünnbe felfedezését, hogy ottani feljebbvalói minél hamarább továbbíthassák azt Magyarországra, a veszprémi püspöki hivatalnak. Brünnből azonban – ki tudja miért – csak szeptemberben jutott el az információ a kutatókhoz Veszprémbe. 

 

A mikulovi Szent Vencel templom tornya. (Fotó: internet)

 

Egy korabeli sajtótudósítás szerint a készülő kötet kézirata viszont már augusztusban a nyomdában volt – így a szerzőknek minden bizonnyal le kellett állítaniuk a nyomtatást az áttörő eredmény hírére. Hogy újraírják Fellner életrajzát. 

 

Pfeiffer János bizony jól tette, hogy nem hallgatott a derék tatai káplánra, aki az 1933 februárjában hozzá intézett levelében a kötet mielőbbi megjelentetését ajánlotta: „Doktor úr már úgyis annyira felkutatott minden lehetséges lelőhelyet, hogy azt hiszem, egész nyugodtan nyomda alá adhatja művét, több adatot aligha fog már találni.” 

 

Pedig talált.

 

#Fellner300

 

A várva várt levél Brünnből

„A nagyméltóságú Veszprémi Püspöki Ordinariátusnak. A Brünni Püspöki Ordinariátus értesíti a Veszprémi Püspöki Ordinariátust, hogy a helyi Acta Curiae-ban matriculáris vizsgálatot rendeltek el. Mindössze két plébániáról érkezett pozitív jelentés, nevezetesen Frischau bei Znaimból és a nicolsburgi Szt. Vencel plébániahivataltól. Mindkét jelentést mellékeljük, mivel hasznosak lehetnek. A többi plébániától származó jelentések mind negatívak voltak.”
Az eredeti levél Révhelyi Elemér hagyatékával került a tatai Kuny Domokos Múzeumba.

 

A brünni levél melléklete volt a mikulovi értesítés arról, hogy milyen bejegyzést találtak egy bizonyos Fellner Jakab születésére vonatkozóan az 1722-es születési anyakönyvben:
"Július 25-én Artinger Kristóf megkeresztelte Ferenc Jakabot, Fellner Ferencnek és Borbálának fiát, aki törvényesen született, a mai napon reggel, az 5. órában és akit Seitl Ferenc és édesanyja, Anna Mária tartott a keresztvíz alá. Mindannyian Nikolsburgból valók.”
Az eredeti levél Révhelyi Elemér hagyatékával került a tatai Kuny Domokos Múzeumba.