DORNYAY

DORNYAY

DORNYAY BÉLA levelezésben állott egri kutatótársával, Szmrecsányi Miklóssal és ezekre a privát levelekre is gyakran hivatkozott forrásként. Mindketten azt gondolták, hogy Fellner Jakab valószínűleg Bécsből, a Habsburg Birodalom fővárosából érkezett Magyarországra – hiszen honnan máshonnan is jöhetett volna ez a tehetséges férfiú. Fellner bécsi születését az ott kötött házassága miatt is feltételezték, azt azonban helyesen ismerte fel Dornyay, hogy ez az 1763-ban kötött házasság, amiről majd a későbbiekben részletesebben is szólni fogunk, már nem az első volt Fellner életében. Mindennek ellenére a tatai anyakönyvek tanulmányozásáig valahogy nem jutott el a nagy „honismertető” (ahogy egyszer egy újságírói kérdésre magát nevezte), viszont gyakran élt az épületek stílusjegyeinek, jellegzetességeinek, méreteinek összehasonlítása módszerével. A Fellner Jakabról szóló 1930-as nagy tanulmányának gondolatmenete, érvelése – a rendelkezésére álló tényanyag hiányossága, esetlegessége miatt – több ponton nem kellően alátámasztott. A csak később elérhetővé váló írott források és azoknak a kutatói sok helyen jelentősen kiegészítették és pontosították azt a Fellner-képet, amit Dornyay érezhető lelkesedéssel, sőt, szeretettel, de szükségszerűen elnagyolt vonásokkal, feltételezéseire hagyatkozva vázolt fel. „Mindezeket a feltevéseket persze majd csak a tatai gróf Esterházy-levéltárban megejtendő és oly régóta várva-várt, beható kutatások és szerencsés leletek dönthetik el végérvényesen!” – írta. Számára azonban soha nem adatott meg az a lehetőség, hogy a grófi levélárban kutatásokat végezhessen. Hogy mi lehetett ennek az oka? Következő posztunkban erre a kérdésre keressük a választ.

#Fellner300

 

A fiatal honismertető: dr. Dornyay Béla (1887-1965). Az utólag színezett fényképet a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.

Dornyay Béla saját kezű bejegyzése a Fellner Jakabról készített tanulmánya különnyomati példányának egyik utolsó oldalán. (A képet a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.)

 
Dornyay nyilván rögtön észrevette a sajtóhibát a Szépművészet című folyóiratban a Fellner szoborról készült fotográfia publikálásánál. A szobor talapzatán egyébként UNGVÁRI-ként szerepel a szobrász neve.

Rédey Miklós (1868-1931) Budapest egykori rendőrfőkapitány-helyettese volt, aki Rohrbacher néven született Tatán. Ismertek tatai helytörténeti munkái. Az itt szereplő, Fellner Jakab családjáról szóló 1930-as cikke, mely a Tata-Tóvárosi Hiradó hasábjain jelent meg, számos kérdőjelet, feltevést, pontatlanságot és téves következtetést tartalmaz. Ez is azt jelzi, hogy akkoriban éppen hogy csak megkezdődtek a Fellner Jakab életművével és személyével kapcsolatos kutatások.