RÉGEN SOKKAL NEHEZEBB VOLT!

RÉGEN SOKKAL NEHEZEBB VOLT!

Mai korunkban online adatbázisokkal, digitális gyűjteményekkel és interneten is könnyen kereshető szakirodalommal rendelkezünk, így sok esetben csak a megfogyatkozó türelem vagy lelkesedés szab gátat a helytörténeti kutatásoknak. Pár évtizeddel ezelőtt még egészen más lehetőségekre támaszkodva és stratégiákat kialakítva dolgoztak a kutatók – a Google, a FamilySearch és az Arcanum Digitális Tudománytár hiányában. Még tovább visszamenve az időben, a kutatómunkát a városi közkönyvtárak vagy helytörténeti gyűjtemények hiánya is nagyban gátolta.

 

Emiatt fordulhatott elő az, hogy Fellner Jakab építész munkássága és hatása még 1900 körül is ismeretlen volt az országban – azokon a településeken is, ahol alkotott. A széles közönség nem hallott róla, de az építészettörténészek és művészettörténészek körében sem volt ismert.

 

Az első jelentősebb kutatások sem a tatai kötődése kapcsán, hanem, érdekes módon, először Pápáról, majd Egerből indultak ki. PIGLER ANDOR művészettörténész a pápai Szent István vértanú plébániatemplom építésének történetét kutatva bukkant Fellner nevére, és a frissen megszerzett információkat „A pápai plébániatemplom és mennyezetképei” című írásában tette közzé, első ízben 1922-ben. Egerben, a líceum építéstörténetének kutatása kapcsán pedig SZMRECSÁNYI MIKLÓS miniszteri tanácsos mutatott rá a tatai építész egri jelenlétére és jelentőségére. Minderről az „Eger és környéke részletes kalauza” című munkájában adott számot 1925-ben.

#Fellner300

 

Pigler Andor (Budapest 1899 – Budapest 1992) Kossuth- és Széchenyi-díjas muzeológus, művészettörténész. (Fotó: helyismeret.hu)

 

Dr. Szmrecsányi Miklós (Sárosdaróc 1854 – Eger 1936) művészettörténeti író, jogi doktor, miniszteri tanácsos. (Fotó: Wikipédia - Koller Károly 1894)

Nemzeti Újság 1925. április 28.
„Szmrecsányi Miklós miniszteri tanácsos, egykor a kultuszminisztériumban a művészeti ügyosztály vezetője, az ismert művészeti iró, Eger és környéke részletes kalauza cim alatt megjelent szerény könyvecskében közli kutatásainak eredményeit, amelyből megtudjuk, hogy a nevezetes lyceum építője fellenthali Fellner Jakab. Szmrecsányinak sikerült felfedeznie az építkezésre vonatkozó elveszettnek hitt iratokat, átkutatta az egri levéltárakat, egyházi feljegyzéseket s ezek alapján irta meg Eger műemlékeit tárgyaló munkáját, amelyből az említett Fellner mellett az ugyancsak kevésbé ismert Sigrist Ferenc festő, valamint Eszterházy Károly gróf egri püspök nagyszabásúalakja bontakozik ki.”
(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)