EGY NÉPES CSALÁD NIKOLSBURGBAN

Fellner Jakab Ferenc 1722. július 25-én, hajnali 5 órakor a nikolsburgi Fellner-család ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot. A későbbiekben még tizenegy testvére született. E gyermekeknek azonban csupán egy része érte meg a felnőttkort. Jakab fiatalon, 12 éves korában veszítette el édesanyját, Anna Barbarát, aki ekkor 38 éves volt. Apja újraházasodott, a gyermekek nevelését ezután a második feleség: Apollónia látta el. (Ezekben az időkben a születési anyakönyvekben az anyáknak többnyire csak a keresztnevét jegyezték fel…)

 

Feltehetően ez Fellner édesanyjának halotti anyakönyvi bejegyzése, 1734. augusztus 20-áról. Egyelőre nem találunk magyarázatot arra, hogy vajon miért Maria névvel illették itt Anna Barbarát.

 

A korra jellemző volt a magas csecsemő- és gyermekhalálozási ráta. Az édesanyák körében is – gyakran a szüléssel kapcsolatos komplikációk következtében – gyakori volt a korai halálozás. Az édesanya nélkül maradt gyermekeket a „mostohaanya” nevelte fel. A Fellner-család sorsa ebből a szempontból átlagosnak tekinthető. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy a családtagokat ne terhelték volna meg lelkileg ezek a tragédiák. Összetartó, támogató családi légkörre volt szükség a veszteségek feldolgozásához.

Az apa, Fellner Ferenc, bizonyára meghatározó szerepet töltött be Fellner Jakab életében, hiszen a felnőttkor küszöbére érő ifjú édesapja mesterségét folytatta: kőműves lett belőle. Minden bizonnyal apja mellett tanulta ki a mestersége fogásait. Ekkor még aligha sejthette bárki, hogy a tehetséges fiatal kőműves egyszer monumentális templomokat, főúri kastélyokat és palotákat fog tervezni, neve pedig az egész Magyar Királyságban ismertté válik majd.

Jakab elhagyta Nikolsburgot, és idegen földre vándorolva az újjáépülő Tóváros mezővárosban telepedett le. Családjáról azonban sosem feledkezett meg. Elismert, az uradalom szolgálatában álló építőmesterként egy időben pallérként maga mellé vette egyik féltestvérét, Józsefet, akinek nevét a korabeli iratok a tatai piarista rendház építésével kapcsolatban őrizték meg.

#Fellner300

 

Nikolsburg/Mikulov 1675-ben. (Forrás: http://www.fotohistorie.cz)

Körülbelül ilyen lehetett a település Fellner Ferenc (Fellner Jakab édesapja) születésének idején. Fellner Ferencnek két feleségétől 16 gyermeke született – valamennyien Nikolsburgban.

Fellner Jakab édestestvérei (Anna Barbara gyermekei):

  • Franciscus Xaverius (1716)
  • Wenceslau és Catharina (ikrek - 1718)
  • Casparus (1721)
  • Franciscus (1727)
  • Anna Maria (1731)

 

Fellner Jakab féltestvérei (Apollónia gyermekei):

  • Joannes Jacobus (1736)
  • Josephus (1739)
  • Joannes és Franciscus (ikrek - 1741)
  • Veronica és Helena (ikrek - 1742)
  • Anna (1745)
  • Theresia (1747)
  • Franciscus Laurentius (1749)

 

 
 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

FELLNER HÍDJAI

Kép
FELLNER HÍDJAI   Fellner Jakab olyan, közhasznot szolgáló építmények megvalósítására is megbízást kapott, mint a közlekedésben nagy fontossággal bíró hidak.   Tata és a körülötte elterülő uradalom folyó és álló vizekben rendkívül gazdag volt, a Mikoviny Sámuel-féle 1747-es vízszabályozási munkákat követően számos vízfolyás szőtte át a területet. A helyi közlekedésben ezért kulcsszerepe volt az ezeken átívelő hidaknak.   Ekkor a hidaknak a többsége még keményfából épült. Az időjárási viszonyok és az állandó igénybevétel jelentősen megviselte őket, állandó karbantartást igényeltek. Tóvároson, Fellner vezetésével, 1758-ban végeztek építési munkát a Malom-csatornán átvezető hídon, ami a Nepomucenus- és a József-malom között állt. 1761-ben az ugyanennél a hídnál végzett építéshez fát utalt ki az uradalom. A mai boltozott híd minden bizonnyal csak 1785-ben készült el, ahogy az a hídban elhelyezett kövön is olvasható.    Azt is tudjuk, hogy Fellner 1759-ben egy új tóvá...
Olvassa tovább »

A POZSONYI HARANGÖNTŐ LEÁNYA

Kép
A POZSONYI HARANGÖNTŐ LEÁNYA 1772-ben Fellner Jakab második felesége, Cruzin Rozália is visszaadta lelkét a teremtőnek. A szomorú eseményről a kapucinus rendtörténet is beszámolt: „Május 22-én éjjel tíz óra tájban búcsút mondott a földieknek lelkianyánk, a bécsi Fellner Rozália – született Cruccin[!] – Rozália, bécsi kalaposmester leánya, Fellner Jakab uradalmi építész felesége. Szülés közben szélhűdés érte. Holttestét május 25-én a gyászmenetben kereszt alatt résztvevő rendtagok templomunkhoz kísérték, az előtérben átvették, és a szokásos gyászszertartás után a kriptába temették. Harminchárom éves volt.” Ezzel szemben a tatai halotti anyakönyv május 23-át tüntette fel az elhalálozás dátumaként, Rozália életkorát pedig 31 évben jelölte meg. A Historia Domusban említett gyermek sem a születési, sem a halotti anyakönyvi bejegyzések között nem szerepel.   Fellnernek azonban társra volt szüksége, aki az egyetlen életben maradt fiuk, Ignác nevelését is el tudja látni – ezért a mester ha...
Olvassa tovább »

EZERHÉTSZÁZHUSZONKETTŐ

Kép
EZERHÉTSZÁZHUSZONKETTŐ Ebben az esztendőben fedezi fel Jacob Roggeveen holland admirális a Húsvét-szigetet, Franciaországban megkoronázzák XV. Lajost, Johann Sebastian Bach pedig megkomponálja a Wohltemperiertes Klavier első részét. Messze hangzó, világraszóló események ezek! Az álmos morvaországi kisvárosban, Nikolsburgban pedig éppen csak megsercen a toll a papíron, amikor a plébános ezt a bejegyzést teszi az anyakönyvben:      „Július 25-én Artinger Kristóf megkeresztelte FERENC JAKABOT, Fellner Ferencnek és Borbálának fiát, aki törvényesen született, a mai napon reggel, az 5. órában és akit Seitl Ferenc és édesanyja, Anna Mária tartott a keresztvíz alá. Mindannyian Nikolsburgból valók.”    A toll sercegése és a kisbaba sivalkodása nem hallatszik messzire. Sem a büszke szülők, sem a nyájas keresztszülők, de még a jó plébános sem sejthetik, hogy a kis Jakab, férfivé érvén, örökre odahagyja szülőhelyét és útnak indul mesterséget tanulni, boldogulni. Külhonban t...
Olvassa tovább »