A FELLNER-ÉLETMŰ TATAI KUTATÁSA

 A FELLNER-ÉLETMŰ TATAI KUTATÁSA 

A kutatás Tatán meglehetősen későn, csak a két háború közötti időszakban kezdődött el. DORNYAY BÉLA, volt tatai piarista diák, „polihisztor” kutató, ebben az időben a salgótarjáni gimnázium tanítója hívta fel a nagyközönség figyelmét az építészre, akinek a nevét Mohl Adolf apátplébános (1855-1939) a tatai plébániáról írt könyvében ugyan megemlítette, de ennél több információ egyelőre nem állt rendelkezésre Fellner személyéről – egészen addig, amíg Dornyay színre nem lépett.

Fellner halálának 150. évfordulójára emlékezve, 1930-ban, a Tata-Tóvárosi Hiradóban, a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet Havi Füzeteiben és egy külön kiadványban összegezte az eddigi országos kutatások és saját feltáró munkájának eredményeit. A kutatás során Dornyay Béla Szmrecsányi Miklós miniszteri tanácsossal is felvette a kapcsolatot, így kanyarodott vissza Egerből Tatára a Fellner-kutatás. Szmrecsányi Miklós is tett hasznosnak bizonyuló összehasonlításokat: felhívta a figyelmet az egri líceum és a veszprémi püspöki palota nagyon hasonló vonásaira. Dornyay a tatai és a pápai plébániatemplom között fedezett fel számos hasonló vonást. És ami számunkra a legfontosabb: ő tulajdonította első ízben Fellner Jakab munkájának a tatai grófi kastélyt és a Kálvária-dombon épített kápolnát, valamint helyreigazította azt a tévesnek bizonyult elképzelést, miszerint Valero Jakab piarista mérnöktanár tervei szerint épült volna fel a rendház. Fellner ekkor már régen nem egyszerű murarius volt, hanem ARCHITEKTUS – csupa nagybetűvel!

#Fellner300

 

A kiadvány fotóját a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.