FELLNER JAKAB ARCKÉPE – EGY MAI MŰVÉSZ ELKÉPZELÉSE SZERINT

Fellner Jakab arcképe – egy mai művész elképzelése szerint

Fellner Jakabról nem maradt fenn semmilyen hiteles arckép az utókor számára, ezért Lévai Ádám grafikusművész a nagyszerű építész karakterét a korabeli férfiak archetípusának figyelembe vételével, saját elképzelései szerint alkotta meg.  Lévai Ádám úgy véli, hogy a 18. században élő, német származású, vélhetőleg robusztus testalkatú férfinak markáns arca lehetett, és ennek megfelelően készítette el a portrét. (Lejegyezte: Izsáki Zsuzsanna)

#Fellner300

 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

FELLNER JAKAB ÉPÍTÉSZ TISZTELETÉRE, SZÜLETÉSÉNEK 300. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL, HELYTÖRTÉNETI BLOGOT INDÍT ÚTJÁRA TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÉS A FELLNER JAKAB KULTURÁLIS EGYESÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL ÉS SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL

Kép
FELLNER JAKAB ÉPÍTÉSZ TISZTELETÉRE,  SZÜLETÉSÉNEK 300. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL, HELYTÖRTÉNETI BLOGOT INDÍT ÚTJÁRA TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM  ÉS A FELLNER JAKAB KULTURÁLIS EGYESÜLET  EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL ÉS SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL     Bevezetésként álljon itt egy idézet a Szépművészet című folyóirat 1941. szeptemberi számából:    „Fellenthali Fellner Jakab szobra Tatán. A magyarországi barokk építészet egyik legkiválóbb képviselőjének, az Eszterházyak udvari építészének emlékszobrát ez év márciusában állították fel. Fellner Jakab 1722. július 25-én született a morvaországi Nikolsburgban, de életének nagy részét Magyarországon töltötte, elsősorban Tatán. Itt halt meg 1780. december 12-én, s az általa épített plébánia-templom kriptájának 8. számú jeltelen sírjában temették el. Számos nagyszabású alkotása közül kiemelkedik az egri érseki líceum, a tatai és pápai plébánia-templomok, a tatai piarista-rendház, az Eszterházyak tatai kasté...
Olvassa tovább »

A MINT ARCHITRÁV

Kép
A MINT ARCHITRÁV   Dornyay Béla Fellenthali Fellner Jakab tatai műépítészről 1930-ban megjelentetett tanulmánya több igencsak részletes leírást tartalmaz Fellner alkotásairól. Ezeket azért közölte a szerző, hogy alátámassza: valóban Fellner Jakab volt a tervezője egy adott épületnek. Ez a szándék vezette Dornyayt akkor is, amikor a tatai és a pápai plébániatemplom szerkezeti és díszítő elemeit vette egymással párhuzamosan górcső alá. Leírásában többször felbukkan az ARCHITRÁV szó. Az architráv az ókori görög templomok homlokzati alakításánál kialakult oszlopos és gerendázatos rendszer eleme: az oszlopokra támaszkodó vízszintes tartógerenda. Ezen nyugszik a födémszerkezet és a tetőgerendázat. Az architráv az oszlopoknak adja át ezek terhelését. Képeink az architráv megjelenését szemléltetik a tatai Szent Kereszt-plébániatemplom főhomlokzatán és belsejében. #Fellner300 #FellnerABC       Dornyay Béla a Szent Kereszt-plébániatemplom főhomlokzatáról: ...
Olvassa tovább »

AZ EGRI LÍCEUM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE

Kép
AZ EGRI LÍCEUM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE Előző bejegyzésünkben ott hagytuk abba az egri líceum létrejöttének krónikáját, hogy ESZTERHÁZY KÁROLY püspök saját kezébe vette az építkezés finanszírozását. Márpedig aki a muzsikust fizeti, az rendeli a nótát, így szól a régi mondás, és ez ebben az esetben is bebizonyosodott. 1763-ban a püspök jelentős tervmódosításokat kért az elődjétől megörökölt építésztől, JOSEF IGNAZ GERLtől, az épületre vonatkozó nagyvonalú elgondolásainak megvalósítására. Amit végül Gerl letett az asztalra, nem nyerte el a püspök tetszését. Erre Eszterházy 1764-ben felmondott Gerlnek. Az építész pedig nagyon megsértődött. Többszörös levélváltást követően, jelentős bánatpénz kikényszerítése mellett 1765-ben adta át a nála lévő terveket Eszterházynak. És – úgy tűnik – örökre befejezte működését Egerben.   Még ezt megelőzően, 1764. március 2-án a püspök szerződést kötött Fellnerrel, nemcsak a megkezdett egyetem és a püspöki rezidencia építésére, hanem a püspökség alá tartoz...
Olvassa tovább »