AKI A LEGTÖBBET TUDTA FELLNER JAKABRÓL

AKI A LEGTÖBBET TUDTA FELLNER JAKABRÓL

 

RÉVHELYI ELEMÉR budapesti művészettörténész a két háború között és a második világháborút követően folytatott kutatásokat Fellner Jakab személyével és alkotásaival kapcsolatban, és ennek révén a barokk építész életének és munkásságának legkiválóbb ismerőjévé vált.

 

Az 1920-as években – ekkor még csupán egy rajztanári oklevél birtokában – kezdte meg művészettörténeti kutatásait, melyek elsősorban a barokk építészet témáját dolgozták fel, különös tekintettel az építőmesterek működésére. 1927-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karára, ahol 1932-ben doktori végzettséget szerzett a művészettörténeti tudományok terén. 

 

A kiváló közigazgatás tudós MAGYARY ZOLTÁN ebben az időben kezdett a tatai mintajárás szervezésébe. Ennek megalapozásaként kutatókat hívott Tatára, hogy térségünk történeti múltját feltárják. Révhelyi Elemér is a meghívottak között volt – a tatai piarista rendházban kialakított „múzeum” anyagának rendezése volt a feladata. (Érdekességként megjegyezzük, hogy ezt a gyűjteményt a korábbi posztjainkban bemutatott Fellner-kutató, Dornyay Béla alapozta meg.) Révhelyi 1938-ban adta ki első, Tatához kötődő munkáját, „A tatai piarista rendház és múzeuma” címmel. A múzeumi anyag feldolgozása során felfigyelt a tatai kerámiaipar jelentőségére, így ebben a témában kezdett kutatásokat, és 1941-ben megjelentette „A tatai majolika története” című tanulmányát. Érdeklődése már ezeknek a kutatásoknak az idején a térség barokk épületei és a művészettörténet számára nemrég felfedezett tatai építőmester, Fellner Jakab felé fordult.

 

Célja egy Fellner Jakab életét és művészetét bemutató monográfia elkészítése volt. Engedélyt kapott a tatai Esterházy-levéltárban történő kutatásra, melynek során nagy mennyiségű jegyzetanyagot készített. Sikerült megtalálnia azt, amit Pfeiffer János és Lukcsics Pál hiába keresett: Fellner monumentális terveit a tatai vár barokk kastéllyá alakítására. 

 

A tatai vár helyére tervezett, de (sajnos/szerencsére) meg nem valósult barokk kastély homlokzati rajza a tó felől nézve. Az eredeti tervrajzot Fellner Jakab készítette a 18. században, Révhelyi Elemér lefényképezte a 20. században, a digitalizált változat színezése pedig már a 21. században történt, az internet segítségével. Hogy tetszik?

 

Révhelyi a kor legmodernebb technikáját alkalmazva rengeteg, kiváló minőségű fotográfiát készített: egyrészt a levéltárban őrzött különböző dokumentumokról (számos, a levéltárban őrzött, mára eltűnt vagy megsemmisült térkép és tervrajz az ő fényképeinek köszönhetően maradt fenn napjainkra), másrészt a barokk építészek – közöttük természetesen Fellner Jakab – alkotásairól.

 

1957-ben, már a Budapesti Műszaki Egyetem építészettörténet tanáraként adta közre kutatási eredményeinek jelentős részét, kandidátusi disszertációjában, melynek címe: „Fellner Jakab működésének kezdeti évei”. Jelentőségteljes annak az előadásának a kézirata, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó ülésén tartott, és amely az 1760-as évek közepéig tárgyalja Fellner tevékenységét.

 

Révhelyi Elemér Fellner Jakab életének legkitűnőbb ismerőjévé vált, és művészetének számos, addig nem ismert aspektusára világított rá. Nagy kár, hogy végül nem tudta elkészíteni a Fellner Jakab teljes életművét feldolgozó monográfiát. Végakarata szerint a jegyzetekből és fotókból álló hagyatékának jelentős részét a tatai Kuny Domokos Múzeum kapta meg. Ezek a dokumentumok a mai kor kutatói számára is jelentős segítséget nyújtanak Fellner Jakab életművének még alaposabb megismeréséhez és feldolgozásához.

#Fellner300

 

Révhelyi Elemér (Budapest, 1889. okt. 27. – Budapest, 1976. júl. 27.). Művészettörténész, a műszaki tudományok kandidátusa (1958)

Eredetileg Magyary Zoltán hívta Tatára a Dornyay Béla által létrehozott piarista gyűjtemény rendezésére. Így, a sors különös játéka folytán, a korábbi Fellner kutató Dornyay „volt az oka” annak, hogy Révhelyi figyelme a tatai régiségek – és közöttük elsősorban is Fellner – irányába fordult.
(A fotót a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre. Szomorúan jegyezzük meg, hogy az interneten sem találtunk más arcképet Révhelyi Elemérről. Létezik, hogy róla, aki annyi pompás fotográfiát készített és hagyott az utókorra  – ez az egyetlen kép maradt fent?)