ÚJ FEJEZET NYÍLIK A FELLNER-KUTATÁSBAN

ÚJ FEJEZET NYÍLIK A FELLNER-KUTATÁSBAN

 

PFEIFFER JÁNOS, kutató és tudományszervező munkájáról is ismert veszprémi püspöki levéltáros 1933-ban indította el a „Veszprém egyházmegye múltjából” című könyvsorozat kiadását. Az első kötetet a neves egyháztörténeti kutató és egyetemi tanár LUKCSICS PÁLLAL közösen írta meg, „A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában” címmel. A könyvben a szerzők foglalkoztak a vár területén a 18. század folyamán történt építkezésekkel is. Így került érdeklődésük homlokterébe Fellner Jakab, aki három épületet tervezett ezen a területen: a püspöki palotát, az aggpapok házát és a papnevelő intézetet.

A szerzőpáros felismerte, hogy Fellner Jakab a korszak kiemelkedő építésze volt, kinek neve méltatlanul merült a feledés homályába, ezért kiterjedt kutatásokba kezdtek életművével kapcsolatban. Az említett építkezések bemutatásán túl a könyv utolsó fejezetében – melyben a vár területén alkotó építőmestereket mutatták be – közreadták Fellner rövid életrajzát. 

 

 

A mű, ami új fejezetet nyitott a Fellner-kutatásban. (A fotót a tatai Kuny Domokos Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.)

A kutatás során a szerzőpáros kérvényezte a lehetőséget a tatai Esterházy grófi levéltár iratanyagának áttekintésére is. A katolikus főúri család pedig engedélyezte a kérést, ami, ugye, ezúttal nem akármilyen helyről, hanem a veszprémi püspök köréből érkezett. Így Pfeiffer János és Lukcsics Pál jóval teljesebb képet tudtak adni Fellner Jakab tevékenységéről, mint a kutatási lehetőséghez nem jutó Dornyay Béla. 

 

Az életrajz közreadását a következő gondolatokkal kezdik a szerzők: „Munkánk szűk kerete nem engedi meg, hogy a XVIII. századi magyar építészet e kiváló egyéniségéről, a klasszicizmusba átmenő barokk magyar képviselőjéről, tanulmányairól és művészi fejlődéséről részletesen beszámoljunk… Az eddigi részleges történeti kutatás máris rámutatott főbb alkotásaira: a pápai és tatai plébánia-templomokra, a tatai grófi kastélyra, az egri líceumra és a veszprémi püspöki palotára, amelyek közül, ha csak egy maradt volna is reánk, megérdemelné, hogy az új utakon haladó művészettörténeti kutatás vele bővebben foglalkozzék.” 

 

Az iratok alapján Fellner számos, korábban ismeretlen munkáját tárták fel, melyeknek jegyzékét könyvükben is közreadták. A művészettörténeti kutatók pedig felfigyeltek Fellner Jakabra. A szerzőpáros kutatásainak köszönhetően a szakmai körök a magyar barokk építészet kiemelkedő alakjaként ismerték el a tatai építészt.

#Fellner300

 

Pfeiffer János (1897-1983) nagyprépost, a magyarországi egyháztörténet-írás kiemelkedő alakja. (Fotó: vefleveltar.hu)

Lukcsics Pál (1892-1936) történetíró, tanár. (Fotó: darabanth.com)