Fellner300

A BIRODALOM SZOLGÁLATÁBAN Fellner Jakab nem csupán a grófi családok magán megrendeléseit és megbízásait teljesítette, hanem rendszeresen dolgozott állami és közigazgatási szervek, így a Magyar Kamara, a Kancellária vagy vármegyék megbízásából is. Ezeknek nagy része kisebb jelentőségű, gazdasági épület volt, melyek egy idő után már rutinjellegű feladatoknak számítottak az építőmester számára. Kétségtelen azonban, hogy a fellneri életmű legkevésbé feldolgozott részét teszik ki ezek a munkák, melyek közül a legjelentősebbekről azért mindenképpen szót kell ejtenünk.   Fellner az 1760-as évek elején már rendkívüli mértékben foglalkoztatott volt. Mire Eszterházy Károly püspök és egyben főispán 1763 tavaszán elhatározta, hogy átadja neki az egri és a Heves-Külső-Szolnok vármegyei építkezések irányítását, az építőmester már Esterházy Ferenc kancellártól is kapott megbízásokat a tallósi, cseklészi, szeredi kastélyok átalakítása. Közben a tatai kastélyon, az egri líceumon és Veszprémben is d...

FELLENTHALI FELLNER Fellner Jakab az 1770-es évekre pályafutásának csúcsára érkezett. Főúri családok és egyházi főméltóságok kívánságait és megrendeléseit teljesítve neve a legfelsőbb körökben is ismertté vált a birodalomban. Immár befutott építészként, 1773. június 30-án kérvényt nyújtott be Mária Terézia királynőnek, amiben eddigi szolgálataira hivatkozva a birodalmi nemesség, sőt, egyenesen a lovagi rang elnyerését kérvényezte.    Az uralkodónő szolgálatában tett érdemeit így foglalta össze kérvényében: „Szabadon születtem Felséged örökös Morva őrgrófságában, az építészetre adtam magam, és Felségednek örökös Magyar Királyságában, mint a ráckevei és bélyei császári-királyi munkák építésze dolgoztam 8 éven át, Komárom vármegyei építész 7 éven át voltam, és a többi évben azonban sok más uraság nagyon pompás palotáin és épületein dolgoztam. Minden méltóságos birtokostól minden tetszést elnyertem, emiatt a Magyar Királyságot ebben az értelmében dicsőítették. Egyetlen vágyam mind...

TEMPLOMOK TÍPUSTERV SZERINT A 18. században az Esterházy grófok célként tűzték ki a katolikus vallási élet megújítását birtokaikon. Ennek egyik kézenfekvő eszköze a templomépítés volt, a kisebb településeken is, illetve a már meglévő templomok felújítása, átépítéssel történő bővítése. Az egykori tata-gesztesi uradalom falvaiban ma is álló templomok többsége ebben az időszakban készült.    A vidéki templom a Fellner Jakab által vezetett uradalmi építési iroda egyik jellemző épülettípusa lett. A nagyszámú hasonló megrendelés hatására Fellner kidolgozta az egytornyú, egyhajós, három boltszakaszos templom típustervét, mely tökéletesen alkalmas volt a falusi plébániatemplom funkciójának ellátására, és az építési költségek is megfeleltek az uradalom számára. Az alaprajzi elemeken kívül a fellneri falusi templom egyik legfőbb jellemzője – amely egyben a mester egyik legfontosabb újításának is tekinthető – a templomtorony és a templomhajó kapcsolatának újragondolása a késő barokk szel...

„A DELINEATIÓKNAK KÉSZÉTTÉSEIHEZ MÁR EGÉSZ ACADEMIÁT TARTANI KINTELENITTETIK”   Az uradalmi építési irodák rendszerint a kamarai építési hivatal mintájára létrehozott, modern építésügyi szervezetek voltak. Megszervezésükre azért volt szükség, hogy az uradalom bármely pontján, bármilyen építési munkát, bármikor el tudjanak végezni. Az építési irodák tehát elsősorban nem is a nagy munkákra, hanem a hétköznapi feladatok megfelelő színvonalú és kellő időben történő ellátására jöttek létre.    Az iroda élén az uradalmi kőműves- vagy építőmester állt, akinek feladatköre ekkor még meglehetősen széles körű volt. Rendszerint ő készítette a terveket és saját szakembergárdájával, az általa szerződtetett pallér vezetésével végeztette ezeknek kivitelezését. Az építkezéseket köteles volt rendszeresen ellenőrizni. Emellett irányította a meglevő épületek javítását és technikai segítséget nyújtott az uradalom pallérjának. Saját munkái mellett költségvetést készített idegen tervekhez is, v...

A POZSONYI HARANGÖNTŐ LEÁNYA 1772-ben Fellner Jakab második felesége, Cruzin Rozália is visszaadta lelkét a teremtőnek. A szomorú eseményről a kapucinus rendtörténet is beszámolt: „Május 22-én éjjel tíz óra tájban búcsút mondott a földieknek lelkianyánk, a bécsi Fellner Rozália – született Cruccin[!] – Rozália, bécsi kalaposmester leánya, Fellner Jakab uradalmi építész felesége. Szülés közben szélhűdés érte. Holttestét május 25-én a gyászmenetben kereszt alatt résztvevő rendtagok templomunkhoz kísérték, az előtérben átvették, és a szokásos gyászszertartás után a kriptába temették. Harminchárom éves volt.” Ezzel szemben a tatai halotti anyakönyv május 23-át tüntette fel az elhalálozás dátumaként, Rozália életkorát pedig 31 évben jelölte meg. A Historia Domusban említett gyermek sem a születési, sem a halotti anyakönyvi bejegyzések között nem szerepel.   Fellnernek azonban társra volt szüksége, aki az egyetlen életben maradt fiuk, Ignác nevelését is el tudja látni – ezért a mester ha...

FELÉPÜL A PIARISTA RENDHÁZ A NAGY-TÓ PARTJÁN Az anyagiak rendelkezésre álltak a tatai piarista rendház felépítésének megkezdéséhez, így oly sok tervezői fejtörés és vita után 1767-ben végre teljes erővel nekiláthattak a munkának. Fellner irányításával és Schober Flórián pallér vezetésével 26 kőműves, s velük mintegy 30 napszámos, kocsis és kőfejtő dolgozott.   Végül még az alapítványi telek méretén is túlterjeszkedtek.   1768-ban a tetőmunkát csináltak már, a magtárból átalakított kápolnáról ekkor bontották el a harangtornyot és helyezték át az új kápolna fölé. Ennek a kápolnának a mérete három szobányi volt, s ez így is maradt sokáig. Az építkezés későbbi félbeszakadása miatt a tetőszerkezet nyugati falát egy ideiglenes deszkafallal zárták le, és 1804-ben falazták el. A kápolna meghosszabbítása, a ma ismert méretére, és ezáltal az északi főhomlokzat teljes kiépítése csak 1840-1841-ben történt meg.   1769-re 40 m hosszban megvolt a város felőli homlokzat, a tó felőli pedi...

MAGTÁRBÓL RENDHÁZAT – VITA A TERVEKRŐL   Tapolcsányi Gergely, a rendtartomány akkori főnöke 1765 augusztusában tárgyalt Fellner Jakabbal a RENDHÁZ épületének felépítéséről. A „tatai építőmester” a meglévő magtárépületek falait gyengének találta, emiatt ezeket több helyen az alapokig lebontották és csak azután indult meg az építkezés. December elejére egy négy szobából álló, kis rendház már el is készült. A nagyobbik magtárból pedig kápolna lett.   Az átalakított épületek azonban rövid idő alatt szűknek bizonyultak. A tatai házfőnök, Vimmer Ágoston emiatt 1766. április 3-án levélben kérte a tartományfőnököt, hogy engedélyezze a tervek módosítását. Tapolcsányi a következőképp válaszolt erre: „Kezdjék meg tehát mielőbb az épület korrigálását! Vegyék ki a magtár eredeti alapterületéből a beépített folyosófalat, és emeljék azt a főfalon túl, az udvar felé, mivel így akarja az építőmester.” Azt azonban hozzátette, hogy örökké nyugtalanítani fogja, hogy megengedte a közel 4 öles (7,5...