NAGYOBB ÉS RENDESEBB… HOGY SEM LEHETETT EGY TATAI ÉPPÉTŐ MESTERTÜL VÁRNI

NAGYOBB ÉS RENDESEBB… HOGY SEM LEHETETT EGY TATAI ÉPPÉTŐ MESTERTÜL VÁRNI

 

1762 őszén – Balogh Ferenc régens közbenjárásának köszönhetően – Fellner Jakab megbízást kapott Esterházy Miklós gróftól arra, hogy terveket készítsen a rossz állapotú tatai vár helyén építendő pompás barokk kastélyhoz. Fellner felismerte, hogy ez a megbízás kivételes lehetőség a számára, ezért nagy lendülettel látott munkához. 

 

Balogh Ferenc ekkor már a pápai Esterházy-uradalom jószágkormányzójaként is tevékenykedett, így állandó levelezésben állt a birtok urával, gróf Eszterházy Károly egri püspökkel. Levelezésükben Balogh folyamatosan beszámolt a kastély ügyéről, egyre dicsérve a tatai építőmestert, akit különböző, Pápán végzendő építészeti feladatokhoz is gyakran ajánlott a püspöknek. Az 1763-as év elején Fellner Jakab Böhm Ferenc mérnök társaságában megérkezett Bécsbe, hogy az elkészült terveket (az akkor használatos szóval élve: delineatiót) bemutassa Esterházy Miklósnak. Balogh így írt erről 1763. január 15-i levelében: „Böhm ingenieur és a kőmíves mester Bécsben vannak. A kőmíves mester várnak delineatiojával… Az épület a világnak mostani gusztusában oly rendes mind külső tekintetében, mind belső diviziojában, hogy magammal el hitetem, más exceptiot nem talál ő Excellentiája, hanem hogy talán sokallni fogja". Eszterházy Károly kezébe csak a nyár folyamán kerültek a tervek, melyek meggyőzték a sokat dicsért Fellner tehetségéről. Júniusban a következő sorokat írja Baloghnak: „Láttam már az Tatai várnak delineatióját vétek volna el nem végezni, nagyobb el nem kezdeni; nagyobb és rendesebb az gondolat, hogy sem lehetett egy Tatai Éppétő mestertül várni.” Balogh örömmel vette Eszterházy sorait, melyekre így válaszolt: ,,Nagyon örvendem, hogy tandem a’ tatai vár delineatióját látta Excellenciád. Illennek látása nélkül kécségkívül az ide való éppétő mesternek capacitássa, és tudományárul itéletett tenni és azt, a mit belüle ki nézni nem lehet.” Erre válaszul a püspök a következő sorokkal méltatta Fellnert: „MagyarországbanTatai Éppétő Mesterhez hozzá fogható nincsen, és ha Bécsben vagyon-e? Kérdés.”

 

Ha már itt tartunk: a kastély tervei Bécsben is nagy elismerést váltottak ki. Sulkovszky lengyel herceg a tervek megtekintése után felkérte Fellnert lengyelországi kastélya felépítésére. A bécsi arisztokrácia és az udvari körök is felfigyeltek tehát Fellnerre, a lengyelországi utazásra azonban mégsem került sor. Ahogy arról Balogh levelében beszámolt az egri püspöknek, Esterházy Mikós nem engedte el az építőmestert, mert szolgálataira az ő uradalmában is szükség volt, a herceg pedig nem tudta garantálni, hogy Fellnert a megfelelő időben visszaküldi Tatára. „A Tatai Paumeister harmadnapja Bécsbül vissza érkezett, erre vevén úttyát Lengyel országba nem ment, mert ante 25 Martij vissza küldését Sulkovszkij Herczeg nem igérhette s e miatt Méltóságos Miklós ur sem akarta el bocsájtani.”

 

A tatai várkastély tervei kézről-kézre jártak Bécsben és Magyarországon is. Grófok és hercegek elegáns szalonokban méltatták a pompás és újszerű épület tervét és annak készítőjét. Fellner Jakab neve a tatai várkastély terveinek köszönhetően egy csapásra és birodalom szerte ismertté vált a főúri körökben, a tatai építőmestert a szakma legjobbjai között tartották számon.

 

Fellner klasszicizáló stílusban készült tervei rendkívül újszerűnek számítottak a korszak magyarországi kastélyépítészetében. A főépület zárt tömege, a síkból kevésbé hangsúlyosan kilépő oldalrizalitok, az erőteljes vízszintes tagolások a fellneri későbarokk építészet jellemző megoldásai, azonban bizonyos, a védjegyének tekinthető megoldások – például a kosáríves nyílások – nem jelennek meg hangsúlyosan a terveken.

 

A kastély terveinek eredeti példányai mára sajnos elvesztek. Révhelyi Elemér művészettörténész, Fellner életművének kutatója azonban a 20. század közepén még látta a dokumentumokat az Esterházy-család tatai levéltárában. Fényképfelvételt készített a Fellner Jakab által szignált tervekről – ma ennek köszönhetően ismerhetjük az építőmester életében fordulópontot jelentő tervsorozatot.

 

A vár helyére tervezett kastély 3D változata a tatai Esterházy-kastély kiállításában tekinthető meg.

 

#Fellner300

 

A tatai vár helyére tervezett kastély udvar felőli homlokzata Révhelyi Elemér fényképén
(Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték)

 

 

 

Az új kastély metszetábrázolása (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték)

 

 

Az új kastély homlokzati terve az Öreg-tó felől (Forrás: Kuny Domokos Múzeum,
Révhelyi-hagyaték)

 

 

 

 

A régi vár bástyáinak felhasználásával felépíteni tervezett új kastély alaprajza
(Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték)