PÜSPÖKI ÁLOM AZ UNIVERSITASRÓL

PÜSPÖKI ÁLOM AZ UNIVERSITASRÓL

ESZTERHÁZY KÁROLY egri püspök a tatai vár helyére tervezett új kastély nagyszabású terveinek láttán figyelt fel Fellner Jakabra. Felfedezettjét valósággal elhalmozta a pápai uradalom és az egri egyházmegye építési feladataival. Az egyházmegyei megbízások közül kiemelkedett az oktatás fellegvárának szánt „universitas”, vagyis egy egyetemi ranggal bíró létesítmény felépítése Egerben.

Már Eszterházy elődje, BARKÓCZY FERENC püspök is foglalkozott egy felsőoktatási intézmény alapításának a tervével, az alsópapság oktatására szolgáló szemináriumi képzésre alapozva. Barkóczy 1751-ben kivette a jezsuiták fennhatósága alól a papképzést, és 1754-ben már két tanszakos intézményt – azaz a teológiát és a matézissel bővített bölcsészetet is oktató – iskolát hozott létre. Az ünnepélyes megnyitón bejelentette, hogy a publica universitas (nyilvános egyetem) rangjára kívánja majd emeltetni az intézményt. Mária Terézia hajlandó is lett volna kiadni e privilégiumot a püspök érdemeire való tekintettel. Barkóczy, ennek tudatában, 1761-ben meg is rendelte a terveket egy bécsi építésztől, nevezetesen JOSEF IGNAZ GERLtől. Ám rövidesen érseknek nevezték ki Esztergomba – és új székhelyére távozott. Az egri egyházmegye élére Eszterházy Károly került, aki átvette elődje egyetemépítő szándékát – és az építészt is.

Gerlt az „universitas” tervének kidolgozásával az egri káptalan konzisztóriuma 1762 októberében bízta meg. Az épületet ekkor még mindig csak a teológia-bölcsészet szakok befogadására tervezték. Közben azonban kiderült, hogy az új épületben a joghallgatók számára is helyet kell biztosítani, mert a Collegium Juridicum épülete a korábbi gyenge kivitelezés miatt életveszélyessé vált. Nosza, megbízták Gerlt, hogy tervezzen auditóriumot és tantermeket is a készülő épülethez – a joghallgatók számára. Feltételezések szerint ekkor, a kibővült funkció és megnövekedett létszám miatt terveztették át kétemeletesre a korábban még egyemeletesnek szánt épületet. 1763 március közepén mutatta be Gerl a káptalannak a létesítendő „universitas” újabb tervrajzait. (Sajnos, ezeknek a terveknek mára nyoma veszett.)

A telekrendezés és különféle bontások után 1763-ban kezdődött meg a nagy építkezés, egy Bécsből érkezett pallér, Francz József vezetésével. Francz a Gerl-féle tervek szerint rendben elkezdte az alapozást. Egyes adatok szerint az év nyarán már 30 kőműves, 80 napszámos és 2 ács dolgozott az épületen. Így az alapozási munka a nyugati főhomlokzaton kívül a két, északi és déli oldalszárny kezdetére is kiterjedhetett, körülbelül az oldallépcsők vonaláig.

Eszterházy püspöknek azonban az egyetem, és az annak helyet adó építmény tekintetében is nagyratörő tervei voltak: nemcsak a teológiai, bölcsészeti és jogi karokban gondolkodott, hanem egy teljes, négy fakultásos egyetemben, az orvosi karral kiegészítve. Még 1763 októberében Mária Terézia királynő elé terjesztette Bécsben az egyetemi rang iránti kérelmét és a Gerl által készített terveket. A királynő a terveket Barkóczy prímással véleményeztette, s végül birodalmi érdekekből – elutasította. 

A püspök jellemére utal, hogy szembehelyezkedve az uralkodói döntéssel, saját tekintélyére és anyagi lehetőségeire támaszkodva tovább folytatta az egyetem építését, bízva abban, hogy ha a tervek el is buktak, majd a kész eredmény meggyőzi a királynőt. Eszterházy hamar belátta azt is, hogy a káptalan nem tud megbirkózni az építkezés anyagi terheivel, így a finanszírozás feladatát teljes egészében átvette a káptalantól. A költségek nagy részét saját birtokainak jövedelméből fedezte. A káptalani konzisztórium 1764 februárjában le is zárta az építkezés ügyét. 

És ekkor jöhetett el végre Fellner Jakab ideje. De erről majd a következő posztunkban…

#Fellner300

 

BARKÓCZY FERENC egri püspök, majd esztergomi érsek, Johann Lucas Kracker festőművész alkotása (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti képcsarnok https://gyujtemenyek.mnm.hu/record/-/record/display/manifestation/MNMMUSEUM1467110/d99abcb3-01af-42c5-9ff4-aaeb0533715f/solr/0/24/2/37/importDate/DESC)

 

 

 

Josef Ignaz Gerl, bécsi építész (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Josef_Ignaz_Gerl#/media/F%C3%A1jl:Josef_Gerl,_ca._1770.jpg)

 

 

 

ESZTERHÁZY KÁROLY egri püspök egy ismeretlen művész képén (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti képcsarnok https://gyujtemenyek.mnm.hu/record/-/record/display/manifestation/MNMMUSEUM1469021/444cf36d-e909-483f-9753-5b99d1a98193/solr/0/24/21/34/importDate/DESC)

 

 

 

Eger látképe a két világháború között Révhelyi Elemér fényképfelvételén (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték)