PLÉBÁNIATEMPLOM PÁPÁN PÜSPÖKI AKARATRA
PLÉBÁNIATEMPLOM PÁPÁN PÜSPÖKI AKARATRA
Ifjabb Esterházy József halálával 1762-ben Eszterházy Károly egri püspök és az ő testvérei tulajdonába kerültek a gróf birtokai, akik felosztották egymás között az örökséget. A megállapodás révén a pápa-ugod-devecseri uradalom a püspök birtokába került. A szerződést Tatán kötötték meg, ahol az uradalom fejlett gazdasága és az épülő tatai plébániatemplom nagy hatást gyakoroltak Eszterházyra. Ekkor írt levelében a következőképp fogalmazott: „Ha ugyan az Isten azt adná érnem hogy az Pápai Tóban az káposzta fejek között ugy sétálhatnék, mint az Tataiban sétáltam, és hogy nagyobb Parochialis Templom épülne Pápán, mint Tatában, valamit adnék érette.” A mondat első fele meglehetősen furcsa, nem igaz? Pedig a magyarázata egészen egyszerű: a halastavakat akkoriban időről időre leeresztették, a tómedret pedig bevetették, ezzel biztosítva annak táplálóerejét. Ez abban az időben korszerű halgazdálkodási módszernek számított. A templomépítésre vonatkozó mondatrész pedig a főtérre tervezett monumentális templomra vonatkozik. Eszterházy Károly Pápa városának új plébániatemplomot készült építtetni. A levél tanúsága szerint a püspök mintaképként tekintett a tatai uradalomra, ahonnan a korszerű gazdálkodás mellett az építészeti törekvéseket is át kívánta ültetni saját birtokára, sőt versenyezni akart azokkal.
A pápai birtok jövedelmei 1770-re tették lehetővé az építkezés megkezdését, a főtéren álló középkori plébániatemplom elbontását követően. A püspök természetesen Fellner Jakabot bízta meg a munkával, akivel ekkor már állandó munkakapcsolatban állt, és aki a tatai templom építkezését is vezette. A tatai templom pedig valóban mintaképként szolgált az épülethez, annak alaprajzát és tömegét változtatás nélkül vették át. A pápai templom homlokzata azonban jelentősen eltér az előképtől, más építészeti irányzatok jegyeit viseli magán. Eszterházy Károly ugyanis határozott elképzelésekkel lépett fel az épületet illetően, így a homlokzat kialakítására is konkrét elképzelései voltak: a tanulmányai során Rómában megismert klasszicizáló stílusban kívánta kialakíttatni azt.
Fellner Jakabnak tehát egy olyan, modernebb építészeti stílusban kellett alkotnia, amelyről nem rendelkezett bővebb ismeretekkel. A püspök ezért – a korszakban bevett gyakorlat szerint – tervrajzokat gyűjtött, melyeket megküldött az építésznek. Az egyik legfontosabb minta a váci székesegyház Franz Anton Pilgram által készített terve volt, melyet 1773. április 22-én küldött el Fellnernek. A püspök arra utasította az építészt, hogy a templomtornyokat hasonló módon alakítsa ki. Fellner először úgy értette, hogy ez az utasítás csupán a toronysisakra vonatkozik. Csak egy újabb megbeszélést követően születtek meg azok a tervek, melyeken már az épület jellegzetességének számító áttört tornyok jelennek meg. Egyébként ez a minta is Rómába vezethető vissza, a Sant’ Agnese Agone templom Francesco Borromini által tervezett tornyai jelentették az előképet.
A homlokzat klasszicizáló motívumkincsét hasonló módon, az Eszterházy által javasolt minták alapján dolgozta ki Fellner Jakab. A komoly építészeti ismeretekkel és műveltséggel rendelkező megrendelő határozott elképzeléseit tükröző pápai plébániatemplom stílusában jelentősen eltér Fellner egyéb alkotásaitól. Ennek ellenére a mester sikerrel adaptálta az új építészeti irányzat formakincsét – és bizonyára nem okozott csalódást a püspöknek sem.
A pápai plébániatemplom befejezését azonban a tatai építőmester már nem érhette meg. 1780-ban bekövetkezett halálát követően a tatai Szent Kereszt templomhoz hasonlóan itt is az utódjává lett egykori segédje, Grossmann József folytatta az építkezést.
 |
| A pápai Szent István vértanú plébániatemplom homlokzatának első tervvariánsa Fellner Jakabtól (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| A pápai templom toronyrészlete (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| A pápai templom oldalnézetben Révhelyi Elemér felvételén (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| A pápai templom főhomlokzata Révhelyi Elemér felvételén (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| Franz Anton Pilgram terve a váci székesegyház homlokzatáról (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| A római Sant’Agnese Agone templom áttört tornyai napjainkban (Forrás: wikipedia.org) |
.png)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!