IVÁN – JÁNOS, JAKAB ÉS ANTAL

IVÁN – JÁNOS, JAKAB ÉS ANTAL

Tata egyik középkori elődtelepülése, Szentiván falu a mai Kálvária-dombon és környékén helyezkedett el. A település gótikus plébániatemplomát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. A prófétát magyar nyelvterületen abban a korszakban Szent Ivánként emlegették, innen nyerte nevét a település is. Az Esterházyak birtoklásának idejére a falu már beolvadt Tata mezővárosba, a templom állapota pedig, a török háborúk során, súlyosan leromlott. Esterházy József gróf utasítására a Szent Iván templom hajóját 1754-ben elbontották. A gróf azonban meg kívánta őrizni a templom szentélyét, ezért azt kápolnává alakíttatta át. A bontási és átalakítási munkálatokkal az ekkor 32 éves Fellner Jakabot bízta meg az uradalom. 

Fellner nyeregtetővel fedte le a kápolnát, melyre huszártornyot ültetett. A hajó elbontásával csonkán maradt déli oldalon pompás rokokó homlokzatot alakított ki. A középkori templom támpilléreit az apszisnál sértetlenül hagyta. Az épületen így több korszak jellemző építészeti megoldásai figyelhetők meg. Révhelyi Elemér művészettörténész a következőképpen fogalmaz: „Három- és félévszázad időtávolságát fűzte egybe Fellner. A középkor és a barokk, két különböző érzésvilág hangulatos ötvözése, tükrözése, melyben az architektónikus nyugalom és a rokokó játékos könnyedsége harmonikusan jut kifejezésre.”

A templom belső festése 1755-ben készült el. A főoltáron – a Jézus megkeresztelését ábrázoló képen – megjelent Keresztelő Szent János alakja, és a boltozat sarkait is az ő életéből vett jelenetek díszítették. A mennyezetre a világ teremtését ábrázoló freskó került, az oldalfalakon pedig Szűz Mária életét ábrázoló képeket helyeztek el. 

1770 táján került a kápolna mellé a Schweiger Antal szobrász által készített Kálvária-szoborcsoport. A Fellner és Schweiger által alkotott kegyhely-együttes a későbbikben fontos szerepet töltött be a város hitéletében. Keresztelő Szent János ünnepén körmenet vonult a kápolnához, míg a nagyhéten a Kálvária-szoborcsoportot keresték fel a hívek.

Schweiger Kálvária-szoborcsoportja végül annyira meghatározó részévé vált ennek a területnek, hogy ma már magát a dombot is Kálvária-dombnak nevezik, a Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt kápolnát pedig Kálvária-kápolnaként emlegeti a köznyelv. 

#Fellner300 

A Kálvária-kápolna főoltára és belső falfestése 1940 körül, Révhelyi Elemér fényképfelvételén. A fekete-fehér fotót újjászíneztük. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

Révhelyi Elemér rajza az egykor itt létezett háromhajós Szentiván templomról. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

Révhelyi Elemér fényképfelvétele a kápolnáról és a Kálvária-szoborcsoportról. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)