„A DELINEATIÓKNAK KÉSZÉTTÉSEIHEZ MÁR EGÉSZ ACADEMIÁT TARTANI KINTELENITTETIK”
„A DELINEATIÓKNAK KÉSZÉTTÉSEIHEZ MÁR EGÉSZ ACADEMIÁT TARTANI KINTELENITTETIK”
Az uradalmi építési irodák rendszerint a kamarai építési hivatal mintájára létrehozott, modern építésügyi szervezetek voltak. Megszervezésükre azért volt szükség, hogy az uradalom bármely pontján, bármilyen építési munkát, bármikor el tudjanak végezni. Az építési irodák tehát elsősorban nem is a nagy munkákra, hanem a hétköznapi feladatok megfelelő színvonalú és kellő időben történő ellátására jöttek létre.
Az iroda élén az uradalmi kőműves- vagy építőmester állt, akinek feladatköre ekkor még meglehetősen széles körű volt. Rendszerint ő készítette a terveket és saját szakembergárdájával, az általa szerződtetett pallér vezetésével végeztette ezeknek kivitelezését. Az építkezéseket köteles volt rendszeresen ellenőrizni. Emellett irányította a meglevő épületek javítását és technikai segítséget nyújtott az uradalom pallérjának. Saját munkái mellett költségvetést készített idegen tervekhez is, véleményezte a földesúr által megvásárlandó épületek állapotát, megbecsülte azok értékét, és meghatározta az építkezések anyagszükségletét. Az építőanyagok folyamatos előállításáról az uradalom gondoskodott. Egy-egy komolyabb építkezéshez építészek és rajzolók, kőművesek, mérnökök (kultúrmérnökök, földmérők), mesteremberek – ácsok, asztalosok, tetőfedők, üvegesek, lakatosok, kőfaragók stb. – szükségeltettek A mérnökök és mesterek rendszerint nem álltak az építési iroda fennhatósága alatt, velük az uradalom vagy az iroda vezetője külön szerződött le.
Az iroda bővülésével alakulhatott ki egy rajzolókból és technikusokból álló gárda, ami az építőmester távollétében a munkákat ellenőrizni és szükség szerint irányítani is tudta. Az építési irodák szisztematikusan gyűjtötték és őrizték a tervrajzokat, és ha kellett, újra alkalmazták az egyszer már bevált építészeti megoldásokat. Ennek következtében bizonyos alaprajzi elrendezések, szerkezetek lassan típustervekké váltak és beépültek az iroda saját eszköztárába.
Az építési irodák megléte azonban még egyáltalán nem volt általánosnak mondható a 18. század derekán. Tatán, a tatai uradalomban meglehetősen korán, és éppen Fellner Jakab személye köré szervezték meg.
A Fellner-féle iroda működésére utaló első feljegyzések az 1760-as évek első éveiből származnak. Amikor Fellner a tatai vár helyén felépítendő új grófi kastély tervein dolgozott, a Bécsben bemutatott terveken Balogh régens leírása szerint „hét egész hétig harmad magával dolgozott”. Amikor pedig az először még Szencen megvalósítani tervezett állami árvaház terveit készítette, aminek „delineatióját Bécsben ő Excellenciája (Esterházy Ferenc kancellár) és a Cancellaria el nem készíthette, az ide való Baumesterre bizta tehát, aki a delineatióknak készéttéseihez már egész academiát tartani kintelenittetik.”
A rajzolók száma a megrendelések számával együtt növekedett. Ismét Balogh levelezéséből tudjuk, hogy 1763 decemberében, amikor az egri líceumon dolgozott az iroda, Fellner az „Universitasnak delineatiójával 2–3 hét alatt okvetlen készen lészen [...] negyed magával dolgozik szüntelen és szándékszik maga Excellenciádhoz (Eszterházy Károly püspök) lemenni, hogy mindeneket megmagyarázhasson.” A tervezés és kivitelezés mellett ezek az egyeztetések is fontos részét jelentették a megrendelői igények zavartalan kielégítésének.
A felelőssége alá tartozó építkezéseken Fellner 46 segédet és 6 inast dolgoztatott egy 1776-os adat szerint. A pallérok mellett pedig közeli munkatársa volt Paár Ignác, „a leghozzáértőbb építészeti rajzoló […], gondjainak elválaszthatatlanja”, nevelt leányának, Rimholcz Teréznek hites ura is.
Az iroda megléte azonban nem jelentette azt, hogy az uradalom csak az azt vezető építőmestert alkalmazta volna a birtok építkezéseinél. „Külsős” építészeket ugyanúgy elláttak megbízásokkal. A munkát így elnyerő építőmester pedig saját pallérjával és legényeivel fogott neki a munkának. Sok esetben maga szerződtette pl. az ácsmestert is, mert a céhszabályzatoknak megfelelően az uradalmi mesterek és a kívülről jövők munkája rendszerint nem vegyült.
Fellner többek között a pápai uradalom területén végzett építkezéseknél és Egerben is, mint „külső építész” dolgozott.
Az egri líceum dísztermének mennyezetfreskója, Franz Sigrist alkotása – részlet. |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!