MARTINELLI, CANEVALE – DE VÉGÜL MÉGISCSAK FELLNER!

MARTINELLI, CANEVALE – DE VÉGÜL MÉGISCSAK FELLNER!

A tatai uradalmat 1727-ben megvásárló Esterházy József gróf egy nagyszabású kastély építését tervezte Tatán, a középkori vár helyén. Az építkezés előkészítésével Balogh Ferenc jószágkormányzót bízta meg, aki az ismert bécsi építészre, ANTON ERHARD MARTINELLI-re bízta feladatot. Az előzetes felméréseket és a vázlatterveketa Tata-Almás-Szőny térségében lévő mocsarak lecsapolási munkáival foglalkoztatott és ekkor Tatán tartózkodó mérnök, MIKOVINY SÁMUEL készítette. A kastély ügye azonban Martinelli és Esterházy József hamarosan bekövetkezett halála miatt hosszú időre félbeszakadt. Az uradalom örökösének, ifjabb Esterházy Józsefnek – nagymértékű adósságai miatt – nem volt anyagi fedezete apja tervének folytatásához.
 
15 év elteltével, 1762-ben azonban új birtokosa lett az uradalomnak. A tata-gesztesi birtok Esterházy József halálát követően unokaöccsére, Esterházy Miklósra szálltak. A gróf komolydiplomáciai karriert futott be, nyolc évig a Habsburg Birodalom oroszországi diplomatája volt. 1761-es visszatérését követően Mária Terézia királynő, érdemei elismeréseképpen, a magyar nemesitestőrség kapitányává, illetve Sáros vármegye főispánjává nevezte ki.
 
Esterházy Miklósnak az anyagi ereje és az eltökéltsége is megvolt ahhoz, hogy az omladozó régi vár helyére épülő kastély tervét újra elővegye. Grandiózus barokk épületet kívánt felhúzni, mely a cseklészi Esterházy-kastélynál is pompásabb lehet. A Bécsben élő francia építészt, ISIDORE CANEVALE-t kérte fel a tervezési munkálatokra. Canevale 1762-ben Barkóczy Ferenc esztergomi érsek és Migazzi Kristóf bécsi érsek és váci püspök felkérésére utazott Magyarországra, ahol Vácott a székesegyház építésével, illetve a diadalkapu helyének vizsgálatával kapcsolatos munkálatokat végzett, Esztergomban pedig a Bakócz-kápolna felmérésével foglalkozott. Mielőtt az építész visszaindult Bécsbe, Esterházy gróf kérésének megfelelően 1762 áprilisában Tatára utazott. A látogatásról nem rendelkezünk bővebb adatokkal. Nem tudjuk, hogy Canevale mennyi időt töltött Tatán, és azt sem, hogy készített-e végül terveket. Canevale klasszicista irányba mutató, modern elgondolásai Magyarországon ekkor még nem igazán nyerték el a barokk szellemiségű főúri megbízók tetszését. Barkóczy Ferenc is elvetette az építész esztergomi terveit, és az áprilisi látogatást követően a tatai kastéllyal kapcsolatban többé már nem kerül elő neve a történeti forrásokban.
 
Esterházy Miklós azonban nem tett le a kastély tervéről, sőt még 1762 őszén Tatára látogatott, ahol megtekintette a várat, és úgy határozott, hogy évente 20.000 forintot különít el az építkezés céljára. Miután a bécsi „sztárépítész” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Balogh Ferenc valószínűleg azt a javaslatot tette a grófnak, hogy adjanak lehetőséget az uradalom építészének, a rátermettségét már számos alkalommal bizonyító Fellner Jakabnak az új kastély megtervezésére.
 
 
Esterházy Miklós gróf a bécsi magyar testőrség egyenruhájában (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény)

 
Az Isidore Canevale által tervezett váci székesegyház Révhelyi Elemér fényképfelvételén (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)


A váci székesegyház napjainkban (Forrás: wikipedia.hu)
 

Az Isidore Canevale által tervezett diadalív Vácon, melyet Mária Terézia tiszteletére állíttattak, de a királynő sosem haladt keresztül alatta (Forrás: pinterest.com)
 
 
Mikoviny Sámuel 1746-os felmérési rajzának részlete, rajta Tata, Tóváros és a vár. A tatai vár felmérési rajzai nem ismertek (Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/1719/view/...)



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

FELLNER HÍDJAI

A POZSONYI HARANGÖNTŐ LEÁNYA

EZERHÉTSZÁZHUSZONKETTŐ