TEMPLOMOK TÍPUSTERV SZERINT
A 18. században az Esterházy grófok célként tűzték ki a katolikus vallási élet megújítását birtokaikon. Ennek egyik kézenfekvő eszköze a templomépítés volt, a kisebb településeken is, illetve a már meglévő templomok felújítása, átépítéssel történő bővítése. Az egykori tata-gesztesi uradalom falvaiban ma is álló templomok többsége ebben az időszakban készült.
A vidéki templom a Fellner Jakab által vezetett uradalmi építési iroda egyik jellemző épülettípusa lett. A nagyszámú hasonló megrendelés hatására Fellner kidolgozta az egytornyú, egyhajós, három boltszakaszos templom típustervét, mely tökéletesen alkalmas volt a falusi plébániatemplom funkciójának ellátására, és az építési költségek is megfeleltek az uradalom számára. Az alaprajzi elemeken kívül a fellneri falusi templom egyik legfőbb jellemzője – amely egyben a mester egyik legfontosabb újításának is tekinthető – a templomtorony és a templomhajó kapcsolatának újragondolása a késő barokk szellemében. Korábban az erőteljesen kilépő, súlyos toronytestek voltak jellemzőek a hasonló épületek esetében. A fellneri templomban a torony és a hajó kapcsolata szervesebbé vált, ami egységesebb, harmonikusabb homlokzat kialakításra adott lehetőséget.
Ennek a típustervnek különböző variánsait valósította meg az egyes falvakban, a helyi igényekhez – például a lakosság számához, vagy a domborzati viszonyokhoz, átalakítási munkálatok esetén a meglévő alapokhoz – alkalmazkodva. A Fellner nevéhez köthető vidéki templomok alaprajza és szerkezete ennek megfelelően általában igen hasonló, az építész azonban minden esetben más-más megoldással tette egyedivé az épületeket.
A fellneri típusterv szerint készült vidéki templomok mind az Esterházyak tata-gesztesi-, mind Eszterházy Károly pápa-ugod-devecseri és egri püspöki birtokán sorra épültek az 1760-70-es években. A terv első megfogalmazása a szári plébániatemplom (1759-1765), illetve a kecskédi plébániatemplom (1760-1764) építéséhez kötődik. Révhelyi Elemér kutatásai szerint a következő két évtizedben Fellner 19 hasonló vidéki templomot épített. Ezek a templomok ma is az istentisztelet helyszíneként működnek, egyben a falvak megbecsült műemlékeinek számítanak.
 |
| A
Veszprém megyei Nagyesztergáron felépítendő római katolikus
plébániatemplom Fellner Jakab által szignózott terve. A templom
megvalósítására már halála után, az 1790-es években került sor. (Forrás:
Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| A nagyesztergári Nepomuki Szent János plébániatemplom napjainkban (Forrás: wikipedia.org) |
 |
| A baji Assisi Szent Ferenc plébániatemplom belülről, Révhelyi Elemér fényképfelvételén. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| A Szent Péter Pál plébániatemplom Császáron (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| A császári plébániatemplom belülről. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| A kecskédi Szent Anna templom. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
 |
| Keresztelő Szent János plébániatemplom Száron (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték) |
.png)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!