RÉGENSI HÁZBÓL GRÓFI KASTÉLY

március 13, 2023

1762-63 fordulóján Fellner Jakab lelkesen dolgozott Esterházy Miklós gróf új rezidenciájának nagyszabású tervein. A pompás kastély a vár helyére került volna. A tervek Balogh Ferenc régensnek is elnyerték tetszését. Bebizonyosodott, hogy helyesen cselekedett azzal, hogy Fellnert a megbízás elnyeréséhez hozzásegítette. Ugyanakkor nem lett volna kellően körültekintő a jószágkormányzó, ha a költségek kérdése nem merül fel benne. Az ebben az időben kelt leveleiben többször is visszatért erre. „Más exceptiót nem talál ő Excellenciája, hanem hogy talán sokallani fogja” – írta 1763-ban. Ráadásul Esterházy Miklós az új rezidenciával párhuzamosan más építkezéseket is tervezett a birtokközpontban, Tatán. És ezek a tervek már az ő személyét is közvetlenül érintették. A gróf ugyanis egyenesen az ő szállás- és hivatali helyét, az úgynevezett régensi házat tervezte átépíttetni. Hogy miért is, annak okát egyelőre nem tudjuk. Mindenesetre Balogh így számolt be erről 1763 januárjában Eszterházy Károly püspöknek: „Ezen házat is mellben lakom maga számára meg éppiteni akarja és engem a számtartóságba szállétani, úgy hogy mostani lakó helyem udvara nékem együtt szolgállyon.”

1764-ben megkezdődött az építőanyagok összegyűjtése, megvásárlása és előállítása, s részben az építkezés helyére szállítása a vár helyére tervezett új kastély építéséhez. És ezzel párhuzamosan megkezdődtek Balogh házának átépítési munkái is.

A nyár folyamán azonban történt valami, ami alapvetően új irányt szabott az eseményeknek. A diplomáciai szolgálata alatt távoli országokban szerzett és egyre elhatalmasodó betegségeit éppen Karlsbadban kezeltető Esterházy Miklós gróf, mindössze 53 évesen, meghalt. Két kiskorú fiút hagyott maga után. Ők ketten, Ferenc és János örökölték meg a tata-gesztesi uradalmat, de birtokukba iktatásukig még öt évet várni kellett. Édesapjuk hatalmas vagyonáról ebben az időben Esterházy Ferenc gróf, kancellár, édesapjuk testvére, valamint édesanyjuk, Lubomirska Anna Mária hercegnő gondoskodott.

A bizonytalanná vált helyzetben a vár bontási és átépítési munkálatait leállították.

A régensi rezidencia átalakítása azonban folytatódott – Fellner Jakab irányításával, aki uradalmi építészként, 1750 körül is többször dolgozott az épületen, adottságait tehát jól ismerte.

A földszintes épület a Tóvárost Tatával összekötő út mentén, úgymond az utcafronton állt. Az átalakítás során alapterületét megnövelték és emeletet is kapott. Így nyerte el a ma is ismert, küllemében barokkosan szimmetrikus, belső elrendezésében viszont a régi épület alapjaihoz igazodó, sajátosan „szabálytalan” formáját. Az átépítés 1765-re (Balogh Ferenc jószágkormányzó halálának évében) már elkészülhetett, hiszen a tatai piaristák az év nyarán már az „új kastélyban” folytatták tanácskozásukat a beiktatásuk körülményeiről. Négy esztendővel később, amikor Esterházy Ferenc és János grófokat beiktatták birtokukba, ennek az eseménynek is az „uradalmi rezidencia” adott otthont. A tatai uradalom irányítását az idősebb fiú, Ferenc gróf vette át. A kastély építése tovább folytatódott. Fellner Jakab éves munkaprogramjainak többségében bizonyára szerepelhetett valamiféle bejegyzés a kastély építését illetően – ám sajnos csak keveset ismerünk ezek közül. Az 1778-as esztendőben viszont az uradalmi kastély befejezése, továbbá a főlépcsőház és melléklépcsők elkészítése szerepelt a mester munkaprogramjában.

#Fellner300

Balogh régens rezidenciája, mellette pedig a számtartóság és a mérnöki lak épületei. A térkép pontosan nem jeleníti meg, hogy a számtartóság vagy a mérnöki lakás volt-e közvetlenül a régens házának szomszédságában, de valószínűsíthetően az uradalom gazdasági tevékenységét irányító és komoly pénzügyleteket bonyolító számtartóságot kell a teljhatalommal felruházott Balogh szomszédságában feltételeznünk. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

Esterházy Miklós gróf, volt szentpétervári követ mellszobra, Alessandro Martelli alkotása. A bronzszobor eredetije a tatai kastély kiállításában tekinthető meg. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény)

Lubomirska Anna Mária hercegnő (1722-1771), Esterházy Miklós gróf felesége. Krakkóban született, vérszerinti apja egy angol lótenyésztő volt. Amikor édesanyja, Elisabetha Culler-Cuming hozzáment Johann Theodor Lubomirska herceg, tábornagyhoz, felesége gyermekeit a sajátjának ismerte el. Lubomirska Anna ezt követően, 1744-ben kötött házasságot Esterházy Miklós gróffal. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény)