KIS KASTÉLY MÓRON – NAGY ELŐRELÉPÉS A HONI ÉPÍTÉSZETBEN

KIS KASTÉLY MÓRON – NAGY ELŐRELÉPÉS A HONI ÉPÍTÉSZETBEN

Fellner Jakab 1762-ben kapott először megbízást egy kastélyépület teljes körű megtervezésére és alapjaitól való felépítésére. A megbízó LAMBERG FERENC ANTAL gróf, a móri uradalom újdonsült birtokosa volt. 

A mór-csókakői uradalmat korábban birtokló Haas-Hochburg család fiúági örököseinek halála után a leányági leszármazottak jutottak az örökséghez, 1752-ben. Az uradalom egyik legfejlettebb része, Mór és környéke, Hochburg Mária Anna fiához, Lamberg Ferenc Antal osztrák főnemeshez került. Mór 1758-ban mezővárosi rangot szerzett, Lamberg gróf pedig hamarosan úgy döntött, hogy kastélyt építtet egyre fejlődő birtokának központjában. Egy kisebb, nyári rezidencia felépítését határozta el. A tervezéssel pedig a közeli Esterházy-uradalomban tevékenykedő építészt, Fellner Jakabot bízta meg. 

Fellner nyilván tudatában volt annak, hogy egy ilyen léptékű megbízás kiemelheti eddigi ismeretlenségéből, ha jó munkát végez. A tervezéshez a korban megszokott módon „típustervet” vett alapul. Révhelyi Elemér hívta fel rá a figyelmet, hogy a móri kastély alaprajza hasonlóságot mutat egy holland építész, Daniel Marot egyik tervrajzával, amely az 1712-ben kiadott metszetsorozatában szerepelt. Az ötven éves típustervet azonban nem csupán „leporolta” Fellner, hanem korának igényei és saját ízlése szerint átrajzolva alkalmazta a móri helyszínre. És ezzel valami újat teremtett a hazai építészetben.

Révhelyi szerint a móri kastélyhoz köthető – és így Fellner Jakabnak köszönhető – a rokokó előfutárának tekinthető régence (ejtsd: [rézsansz]) stílus első honi megjelenése. Az épületen ma is megfigyelhetők a később Fellner névjegyévé vált újszerű megoldások: a fülke-szerűen hornyolt, befelé mélyedő, sugaras vonalazással élénkített bejárat; a manzárdtetővel fedett középrizaliton és a szárnyakon pedig a vízszintes vonalazású falsávok, a hornyolt sarkok és a szegélyek.

A Fellner által épített nyaralókastély – funkciójából adódóan is – kerüli a bécsi barokkra jellemző arisztokratikus monumentalitást. Első ránézésre inkább egy jelentősebb kisnemesi kúriának tűnik az épület, mint főúri kastélynak.

Ám ez a kis kastély fordulópontot jelentett a magyar kastélyépítészetben – és valódi mérföldkő volt Fellner Jakab szakmai életében is. A régence stílus neki köszönhető megjelenésével, az új, könnyedebb és kötetlenebb építészeti megoldások bevezetésével a tatai építőmester örökre beírta magát a magyar építészet történetébe. 

#Fellner300

 

A móri Lamberg-kastély díszudvar felőli homlokzata Révhelyi Elemér 1950-es években készült fényképfelvételén (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

Oldalrizalit a kastély keleti homlokzatán. A rizalit az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész, amely rendszerint a teljes épület magasságában végigfut. Azért alkalmazták, hogy a hosszú homloksort függőlegesen tagolják, ezzel élénkítve az épület optikai megjelenését. Mélysége általában nem nagy (8–30 cm), nehogy nagy árnyékot vessen, és ezzel megzavarja az összhangot. Gyakran tagolt és többé-kevésbé gazdagon díszített. Az épület középső tengelyéhez viszonyított helyzete szerint beszélhetünk középrizalitról, oldalrizalitról és sarokrizalitról. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

Középrizalit és a fülke-szerűen hornyolt, befelé mélyedő, sugaras vonalazással élénkített bejárat (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

A kastély sajátos főlépcsőháza (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

A móri Lamberg-kastély udvar felőli homlokzata Révhelyi Elemér felvételén, 1950-es évek (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)