EGY MEGKEZDETT ÉS JÓ IDŐRE FÉLBEHAGYOTT ÉPÍTKEZÉS

EGY MEGKEZDETT ÉS JÓ IDŐRE FÉLBEHAGYOTT ÉPÍTKEZÉS

 

Az Esterházy József országbíró fogadalmát beteljesítő új tatai plébániatemplom alapkövét végül nem a Franz Anton Pilgram által megvizsgált területen, azaz a várral szemben, a „váralján” tették le – vélhetően az ottani kedvezőtlen talajviszonyok miatt. Az új templom az ekkor még álló, Szent Balázsról elnevezett templom közelében kapott helyet, a piactér (a mai Kossuth tér) déli házsora mögötti területen. Ehhez az itt álló három házat meg kellett váltania (azaz, mai szóhasználattal: ki kellett sajátítania) az uradalomnak. Tatai kőművesmesterként Fellner Jakabra hárult a feladat, hogy elkészítse az értékbecslést, ami alapján kifizették a háztulajdonosokat. Az uradalom kasszájának örömére a mester ceruzája nem fogott éppen vastagon…

 

Attól függetlenül, hogy az építkezés nem a Pilgram által kinézett helyszínen valósult meg, a kutatók többsége a templom terveit mégiscsak a bécsi építésznek tulajdonítja. A tatai templom azonban stílusjegyeit tekintve modernebb, mint a Pilgramhoz köthető épületek. Számos ponton már az új kor embere, azaz Fellner építészeti megoldásait fedezhetjük fel rajta. Ugyanakkor köztudomású az is, hogy az épület nem készült el teljesen Fellner életében, a munkálatokat Grossmann József fejezte be. Kié hát a templom? Pilgramé? Fellneré? Netán Grossmanné? Az eredeti tervrajzok hiányában ez a kérdés talán örökre megválaszolatlan marad…

 

Azt azonban biztosan tudjuk, hogy Balogh Ferenc büszkén számolt be földesurának, az ifjabb Esterházy József grófnak a tervek elkészüléséről. Az új templom a régens véleménye szerint a bécsi spanyol bencések templomával mutat majd rokonságot – azonban sokkal jobb arányokkal és nagyobb méretben.

Az ünnepélyes alapkőletétel, azaz 1751. október 24-e előtt elkészült a „kiczövekölés”: az alap kijelölése és a megásása is. A fagyos tél beköszöntét megelőzve a sziklás talajban robbantásokat is végeztek, kőfejtéssel kezdődött az alapozás. Révhelyi Elemér mutatott rá arra, hogy a templom helyét egyenesen kőlelőhelynek használhatta az uradalom, ugyanis „templomi kőfejtőhely” néven többször szerepelt a gazdasági iratokban.

 

Az építkezés nagyon lassan haladt. Esterházy gróf nem fordított különösebb gondot édesatyja végrendeletének teljesítésére, s ennek ösztönzésére még Balogh régens rábeszélőképessége is kevésnek bizonyult. Az uradalom számadáskönyveiben ugyan következetesen, évről évre megjelent a „Kirchen Rubric”, azaz a templom építésére fordított költségek rovata, ám ez a rubrika sokáig üresen maradt. Körmöczi István tatai iskolamester adott számot a tatai plébánia születési anyakönyvében a munkálatok előrehaladásáról, ami csupán 1751-ben és 1752-ben volt érzékelhető.

 

Az 1760-as évekig szinte megfeledkeztek a piactér szélén magasodó csonka falakról. Fellnert megbízásai messzi vidékekre szólították, többek között a cseklészi építkezéseken dolgozott.

 

A templom építése pedig csak nem mozdult előre. Hogy ezt a helyzetet el tudjuk képzelni, vessünk egy pillantást bejegyzésünk egyik fénykép illusztrációjára, amely a devecseri új plébániatemplom alapfalait ábrázolja. Ezek a falak ugyan több évtizeddel a tatait követően épültek, de befejezetlenségükben – az 1950-es évekbeli elbontásukig – egy megkezdett, de aztán félbemaradt munkának a mementóivá váltak.

 

#Fellner300

 

A bécsi bencések templomának fennmaradt homlokzata. Itt idézzük Balogh régens 1751. augusztus 20-án kelt levelének részletét, amit Esterházy József grófnak írt a tatai tervről: „Az ide való Templom egészlen a Schwartz Spanierek Bécsi temploma formára lészen, nagyobb mindazonáltal és job proportioban, mert annak hossza szélességével és magosságával és a Sanctuáriumával … nem correspondeal.” (Forrás: wikipedia.org)

 

Körmöczi iskolamester bejegyzései a tatai születési anyakönyvek III. kötetében az új templom építéséről. (Forrás: Tatai katolikus anyakönyv)

„Anno 1751. Esztendőben keszdettik építeni az tatai Parochialis Templom Fundamentomát; Egisz Nyáron rakván is. Szent Simon Judas hetiben [október 24.] le tették az első követ. Méltóságos Groff Eszterházi Jozep jelen létében és az Méltóságos Asszony is jelen volt. Generalis Vicarius Nagyságos Stehenits által tétetődött le, melyet is keszdett ugyan Méltóságos Groff ő Excellenciája örökös Jószáginak Plenipotenciárius Regense, ugyan Tekintetes Galánthai Balogh Ferenc Ur az volt ösztönözője, az kit is az Ur Isten éltessen sokáig, hogy ő is kereshesse lölke üdvössigit azon Isten házában, tiszta, igaz szívemből kívánnom, én szegény szolgája, Körmöczi István.”

„Anno 1752. Építettek rajta az márványkövekigh, köröskörüly az Torony helit ki hozván az földből.”

„Anno 1753. Éppen semmit sem dolgosztak; ennyihány öl követ hoszták.”

„Anno 1754. Éppen semmit sem dolgosztak.”

„Anno 1755. Éppen semmit sem.”

A devecseri plébániatemplom és mellette a félbemaradt új templom építkezésének maradványai az 1950-es években. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum képeslapgyűjteménye, utólag színezett felvétel)