EZ A TEMPLOM MÉGISCSAK FELLNERÉ

EZ A TEMPLOM MÉGISCSAK FELLNERÉ

Egy korábbi posztban már beszámoltunk a Szent Kereszt plébániatemplom építésének megkezdéséről és az építkezés első szakaszáról. A munka a kor viszonyaihoz képest is igen lassan haladt. A templom első terveit még Franz Anton Pilgram, bécsi építész készítette el, az építkezés vezetését azonban Fellner Jakab végezte. Pilgram 1761-ben bekövetkezett halála után Fellner még két évtizeden keresztül dolgozott az új tatai templomon, ennek során pedig az eredeti terveken számos módosítást végezhetett. Minthogy azonban sem a bécsi, sem a tatai mestertől nem maradtak fenn tervek, a módosítások mértékét így nem ismerjük. A közhiedelemmel ellentétben az építési munkálatok az 1760-as években sem maradtak abba, de az előrehaladás a következő évtized építési lendületéhez képest elenyésző volt. Kisebb összegeket azért az 1760-as években is fizettek ki Fellnernek a templomépítésért, 1761-ben pedig Éder József ácsmester is vett fel pénzt az állványzat készítéséért, valamint nagy mennyiségű építőanyag, tégla felhalmozására került sor.

A munkálatok csak az 1770-es években kaptak igazán lendületet. Ekkor épült fel a falak nagy része, valamint a teljes tetőszerkezet és a tornyok is. 1772-ben az új templom építésére az uradalom egész évre 3000 forint összeget irányzott elő. Ekkoriban úgy becsülték, hogy az építkezés még vagy 7-8 évig biztosan el fog tartani. Az építkezéshez szükséges építőanyag, a kő előteremtése is problémát okozott. Emiatt döntés született arról, hogy a komáromi jezsuiták birtokában lévő etyeki kőbányát nagyobb mértékben használhassa az uradalom. A templomépítés zavartalan folytatása érdekében Fellner ezt követően szerződést kötött a bányabérletről. 1775 nyarán a főfalak már álltak, a templom beboltozása is elkészült. Két évvel később az építkezésre még ugyanúgy az évi 3000 forintot irányozták elő, de Fellner ezen felül még 2000 forintot kért ahhoz, hogy az épületet használható állapotba hozza, és még az év őszén misézni lehessen a templomban. Ezt végül a plébánia kasszájából fizették ki, azzal a megkötéssel, hogy az összeget később az uradalom megtéríti. Még ugyanebben az évben a tatai rézműves is megkapta a fizetségét a tornyok fedelének készítéséért, amiken a következő évben helyezték el a Müller István budai műhelyében készült toronyórákat.

1778-ban már az új templomban tartották a miséket, bár az épület még nem volt készen. Esterházy Ferenc gróf ezzel kapcsolatban határozottan intézkedett is, a kőfaragóknak olyan ütemezés szerint kellett dolgozniuk, hogy az istentiszteletet ne zavarják meg. A tatai főtér közepén álló Szent Balázs templom bontási munkáira is csak ezt követően kerülhetett sor. Erre utal, hogy 1778-ban „temérdek sok fa és deszka s vaskapcsok szedettenek öszve a Tatai eöregh Templom állásának elbontásánál…”, az épület szentélyét azonban egyelőre – biztos, ami biztos – még épen hagyták. Az új templom kriptája is csak akkor készült el, amikor az épület már állt. 1779-ben a templom számadásában szerepelt a kripta készítése, kőfaragó munka a kripta lépcsőjéhez és a kripta ajtó vasalása. 1779. október 7-én temettek először ide, név szerint Huba Jánost, a Herceg Mecklenburg ezred másodkapitányát. 1780. április 14-én pedig a Szent Balázs templom kriptájába eltemetett Luzár Rozina hamvait helyezték át az új kriptába.

Fellner számára katartikus pillanat lehetett, amikor az első szertartások megkezdődtek a templomban. Az építkezés szinte egész karrierjét végig kísérte, és bár egy-egy időszakban kétségessé is válhatott a mű elkészülte, a sok ember kitartó munkája végül eredményt hozott: a tatai birtokközpont új, monumentális templomot kapott. 

Köztudott azonban, hogy Fellner Jakab nem érte meg az építkezés teljes befejezését. Halála után a hátralévő munkálatokat korábbi segédje és utóda, Grossman József végezte el. Többek között a templom kapujának és a belső berendezéseknek a megtervezése és elkészíttetése is már hozzá köthető. Az épületen azonban bőségesen megfigyelhetőek a Fellner építészetére jellemző stílusjegyek, és az építkezés legdinamikusabb szakasza is neki köszönhető. Nem elvitatva Pilgram és Grossmann szerepét sem – ez a templom mégiscsak Fellneré. 

A templom felszentelése elmaradt, bár 1783-ban Ehrenberg József, esperes és környei plébános megáldotta. A következő évben helyezték el a kapu fölött az építkezés lezárására utaló latin feliratot, melynek fordítása így hangzik: „Az örökkévaló Istennek, galántai Esterházy Ferenc, Miklósnak fia, 1784. évben”.

#Fellner300

 

A Szent Kereszt templom homlokzata a Kossuth térről, a Komáromi utca felől. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

 

 

A Szent Kereszt templom belső tere a bejárat felől fotózva, Révhelyi Elemér két világháború között készült felvételén. A ma látható szekkók csak 1972-ben kerültek a mennyezetre. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

 

 

A tatai nagytemplom belső tere (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

 

 

A Szent Kereszt templom a Kossuth térről, Erdélyi Mór 1897-ben készült felvételén. A képen látható az egykori Szent Balázs templom helyén felállított Maria Immaculata szobor is. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

 

 

 

A nagytemplom főhomlokzata Révhelyi Elemér két világháború között készült felvételén. A képen jól megfigyelhető Fellner építészetének egyik jellegzetessége: a letompított épület sarkok. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

 

 

A tatai nagytemplom főoltára és a szószék Révhelyi Elemér két világháború között készült felvételén. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

 

 

A Szent Kereszt templom alaprajza Dornyay Béla rajza alapján. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Dornyay Béla-hagyaték)