EGY ESZTERHÁZY AZ ESTERHÁZYAK KÖZÜL

EGY ESZTERHÁZY AZ ESTERHÁZYAK KÖZÜL

 

Eszterházy Károly 1725-ben született Esterházy Ferenc és Pálffy Szidónia gyermekeként. Nevében az "sz"-betű nem elírás. Bár a (tatai) grófi ágnál leginkább az Esterházy írásmód az elfogadott, Károly püspök esetében magyar érzelmei, és következetesen Eszterházy alakban tett aláírásai miatt ezt a változatot kívánjuk itt is erősíteni. Ifjú korától a papi hivatásra készült, ennek megfelelő tanulmányokat folytatott. Előbb a Nagyszombati Egyetemen tanult teológiát, majd 1745-ben a római Collegium Germanicum et Hungaricum tanulója lett, itt szerezte meg a doktori címet. Ez az intézmény a Német-Római Birodalom és a Magyar Királyság területéről érkező ifjak számára fenntartott papnevelő intézet, kollégium volt. A kollégiumba csak főpapi ajánlással nyerhettek felvételt a tanulók, akik aztán a Pápai Gregoriana Egyetem képzését végezhették el. Az örök városban eltöltött időszak nagy hatással volt Eszterházy Károlyra, lenyűgözte Róma magas szintű művészeti-tudományos élete és különösen mély benyomást tett rá a város magas színvonalú barokk építészete.

 

1748-ban immár rendkívüli műveltség birtokában és komoly ambícióktól vezérelve tért vissza Magyarországra. Legfőbb célja a katolikus egyház újbóli felvirágoztatása és a magyarországi művelődés fellendítése volt. Céljaiért a komoly anyagi áldozatoktól sem riadt vissza. Esztergomi kanonok, majd pozsonyi prépost lett, 1759-ben pedig kinevezték váci püspöknek. Püspökségében nagy erőkkel látott munkához, többek között egy új székesegyház felépítését tervezte Vácon. Ezt azonban nem tudta megvalósítani – mert 1762-ben egri püspökké nevezték ki.

 

Ez az év fordulópontot jelentett számára, nemcsak új püspöki kinevezése szempontjából, hanem ekkor örökölte meg utód nélkül elhalt unokatestvérétől, ifjabb Esterházy Józseftől a pápa-ugod-devecseri uradalmat is. A püspökség és az új birtok jövedelme lehetőséget kínált egyrészt gazdasági jellegű beruházásokra, másrészt a régóta tervezett egyházi építkezések megvalósítására is. Eszterházy püspök korának egyik legjelentősebb főúri építtetője lett. A pápa-ugod-devecseri uradalom jószágkormányzói tisztségének ellátására a tatai uradalom régensét, a kiváló gazdaságszervező Balogh Ferencet kérte fel. Balogh a tervezett építkezésekhez a tatai uradalomban hasonló jellegű munkáival már megbecsülést szerzett pártfogoltját, Fellner Jakab építőmestert ajánlotta a püspök figyelmébe.

 

Eszterházy Károly és Balogh Ferenc levelezésében az 1762-es pápai birtokszerzést követően gyakran megjelent Fellner Jakab neve. Eszterházy azonban nem csupán családi birtokán, de az egri egyházmegye területén is számolt az építőmesterrel. Balogh Ferenc még az év nyarán elutazott Pápára az építőmesterrel, amiről következőképp számolt be urának: „A kőmíves mester itt vagyon, kivel a ser-, pálinka-, korcsma-, úgy vendégfogadóházak és pinczék iránt elmélkedém, a tégla csinálást is szorgalmasztatom, és új téglakemenczének és színeknek helt választok”. A püspök válaszában már a templomépítkezések megkezdését sürgette, illetve leszögezte, hogy Egerben is számít Fellner munkájára: „Az kőmívest Gyömörőre is ki kell küldeni az templom véget, a Jove Principium [Isten nevében], de bezzeg lesz itt is mit delineállyon Egerben.”

 

Az 1762-es évtől kezdve Eszterházy folyamatosan megbízásokkal látta el Fellnert mindkét birtokán. Az új pártfogó építészeti jártassága, anyagi ereje, és kitűnő szervezőkészsége új lehetőségeket nyitott Fellner előtt, legnagyszerűbb műveinek jelentős része a püspök támogatásának köszönhetően készülhetett el.

 

#Fellner300

 

A Collegium Germanicum et Hungaricum épülete Giuseppe Vasi 1759-es metszetén. (Forrás: https://iti.abtk.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/mindenes-gyujtemeny/1056-magyar-diakok-egy-romai-kollegiumban-a-18-szazadban)

 

 

 

Eszterházy Károly püspök képmása. A festmény Tischler Antal 1780-as években készült metszetének ismeretlen művész által készített másolata. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény)

 

 

 

A Fellner Jakab által épített gyömörei templom Révhelyi Elemér felvételén. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)