EGÉSZLEN SZÉP ÉKES KERT

EGÉSZLEN SZÉP ÉKES KERT

A tatai vár helyén építendő új kastély tervezése során Fellner Jakab a várépület elhelyezkedését, a bástyák alaprajzát vette alapul, így tervei a meglévő adottságokhoz alkalmazkodva készültek el. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az épületkomplexum mellett az azt körülölelő kertet is gondosan megtervezze. Több tervvariáns is született. A végül részletesen kimunkált, és feltehetően Esterházy Miklós gróf által elbírált tervváltozaton az előző vázlatokkal ellentétben a vár belső területén nincsen díszkert, viszont a kastély a tó felől egy vízi kapuzaton és kétoldalú lépcsőfeljárón is megközelíthetővé vált volna. Fellner az Öreg-tóra egy mesterséges szigetet, és arra egy kisebb, nyári pavilont is tervezett. A véglegesnek szánt terv részét képezte a főbejárati rész, az 1755-ben épített híd átépítése is, egy tekintélyesebb és díszesebb, öt boltívből álló új híddá. Az ezt ábrázoló tervlapon látszódik az új kastéllyal szemben tervezett gyümölcsös és konyhakert felé vezető, szobrokkal és fasorral díszített útvonal.

„A várnak udvarát egy hajszálra való egyenlőségre hozta. Az épület a világnak mostani gustusában olly rendes, mind külső tekéntetben, mint belső divisiójában […] az épületen kívül a várnak többi része sőt árka is egészlen szép ékes kert, melyekben a várbul kétfelül le járó grádicsok és mint a várban, mint árkában ugró vizek lesznek és folyó vizek lesznek.” – dicsérte Balogh Ferenc az elkészült kertterveket is, melyek a francia barokk kertművészet jegyében születtek. És valóban: az ötletes, hangulatos és az adottságokat minden tekintetben figyelembe vevő terv remek példája lehetett volna a korszak kertépítészeti törekvéseinek. Igaz, hogy a vár és közvetlen környezete, a várárok nem igazán nyújtottak szabad tervezési lehetőséget. Az adottságokban rejlő megkötések azonban sokféle, változatos formavilágot követő kert megtervezésére inspirálták Fellnert. A különböző méretű és formájú bástyák középpontjaiban madárházat, szökőkutat vagy ültetett cserjekompozíciót helyezett volna el. Az Öreg-tó gátján négysoros platánfasor kialakítása szerepelt a tervein, a zúgó felett pedig egy kisebb virágoskert is helyet kapott volna.

Fellner nagyszabású átalakítási és pompás kertépítészeti tervei azonban nem valósulhattak meg. A 18. század végére a vár az uradalmi központi irányításban kapott fontos szerepet. A főúri reprezentáció a vár mellett újonnan felépített, szerényebb kastélyban, majd az 1780-as évektől a tóvárosi angolkert kialakításában nyert teret.

#Fellner300 

 

Révhelyi Elemér az eredeti, feltehetően nagyon látványosan színezett tervlapokat, és a hozzájuk kötődő megjegyzéseket is látva szemléletes módon írta le a várárokba tervezett kertészeti megoldásokat: „Sokkal szabálytalanabb, de festőibb elrendezésű a mélyebben fekvő széles várárok területe, ahová lépcsők vezetnek le. Itt két oldalról a tó vize zsilipeken át vízesésekhez hasonlóan, hatalmas víztömegekben ömlik az árok közepén vezetett csatornába, mely több helyen kiszélesedve barokk körvonalú kisebb-nagyobb medencéket alkot, bennük játszadozó puttók derűs szoborcsoportjával. A várfalak közötti mélyített, hűs sétányban kanyargós utak s a csatorna fölött sűrűn elhelyezett híd és pallók teszik kellemessé a sétát. Mélyen benyúló bástyafalak szakaszokra bontják a kertet, melyben élénk színekben játszó, szeszélyes arabeszkekben kirajzolódó, virághímzéses parterre-k húzódnak a csatorna partja mellett. A komor hátteret adó várfalakkal lezárt, üdeszínű, bensőséges, romantikus kert csendesen folydogáló víztükrével s csobogó szökőkútjai már a tájkertészet hangulatát adja meg.” (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

 

Mesterséges sziget és nyári pavilon terve az Öreg-tavon (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)

 

 

 

Új híd és a gyümölcs- és konyhakert bejáratának látványterve Fellner Jakabtól (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi Elemér-hagyaték)