HOL LAKOTT FELLNER JAKAB?

HOL LAKOTT FELLNER JAKAB?

Fellner Jakabot az otthona, családja, és a személye köré szerveződő építési iroda egészen haláláig Tatához kötötte – annak ellenére, hogy a Magyar Királyság területén számtalan településen végzett különféle építési munkákat. 

 

A Fellner Jakab-emlékév jelentős hozadéka, hogy az építőmester házának és irodájának helyét – több másodlagos forrás feltárásával és értelmezésével – sikerült azonosítanunk. 

 

Fellner tatai, helyesebben szólva tóvárosi letelepedésére legkorábbról egy 1747-es adat utal. Ekkor már közel két éve tartózkodott a Magyar Királyság területén. Esterházy József grófnak a tatai ispánnal kötött szerződése – az utókor számára igencsak szerencsés módon – rögzítette Fellner otthonának helyét is: „Posgay Gáspár […] Tó Városunknak feő uczajában volt bizonyos puszta teleken a’ legh közeleb mult ezer hét-száz negyven hetedik esztendőben kő Házat az egész Városnak ékessétésére épétet, kinek tudnia illik szomszédságában föllül azon városban letelepedet kű-Méves Pallérnak Felner Jakabnak, alul pedigh Csutorás jobbágyunk háza vagyon”. A „felül”, itt nyilván a városközponthoz közelebb eső, az „alul” pedig a központtól távolabb fekvő szomszédságot jelöli. Ezek szerint tehát Fellner Jakab háza a tatai ispán házának a tóvárosi főtér irányába eső szomszédságában állt. Tudjuk, hogy az ispán ingatlana a mostani Ady Endre utca 11. szám alatti házzal és a hozzá tartozó telekkel azonosítható. Ebből pedig az következik, hogy FELLNER HÁZA A MAI 9. SZÁM ALATTI TELKEN ÁLLT! 

 

Ez egy sajátos jellemzőkkel bíró saroktelek. A 18. század végéig magába foglalta a mostani Ady Endre utca – Alkotmány utca – József-malom közötti területet. Kezdetben két, majd három különálló épület állt rajta. Ezekből kettő a főutcára merőlegesen helyezkedett el, egy pedig vele párhuzamosan. Az Alkotmány utcából nyíló, a főutcával párhuzamos épület a 18. század végén kiszakadt ebből az egységből, Fellner halálát követően új tulajdonosra talált. A másik két különálló épület azonban megmaradt egy telken. Még napjainkban is, azaz több mint 200 év múltán, egyazon helyrajzi szám alatt tartják nyilván őket. A telken lévő, de karakterükben jól elkülönülő épületek pedig ugyanígy, erre az egységre utalva, Ady Endre utca 9. szám alatti címen szerepelnek a nyilvántartásban.

 

1770-ben Fellner folyamodványt nyújtott be egy kertért, mert házának teljes kiépítése miatt minden szabad helyből kifogyott, és a korábban részére még Balogh Ferenc régens által megígért területet az uradalom végül más célra fordította. Az építőmester ebben a kérelmében jegyezte meg azt is, hogy mintegy 9000 forintot fordított önerejéből a ház felépítésére. Ez az összeg jelzi az épület minőségét és méretét is: gondoljunk csak arra, hogy az új tatai plébániatemplom építésére az 1770-es években évenként 3000 forintot irányoztak elő. 

 

Fellner négy évvel később, 1774-ben azt kérvényezte, hogy engedjék el az általa fizetendő adó összegét, tekintettel arra, hogy az uradalom nem biztosít számára házat, holott ő uradalmi alkalmazottként erre jogosult volna. Ebből egyértelműen kiderül, hogy Fellner nem uradalmi épületben, hanem saját házában élt. 

 

Fellner házát, a halálát követően, özvegye, Kristelli Terézia révén a két következő férj, Grossmann József, majd Gött Antal is birtokolta. Itt működött az építési iroda is. A kor szokásai és kívánalmai szerint ugyanis a lakás mellett kellett lennie az üzletnek vagy irodának. Így volt ez a különféle mesterséget űzőkkel, a kor ügyvédjeivel, de még a szolgabírókkal vagy ispánokkal is, akik a panaszosokat saját házukban, vagy legalábbis annak tornácán fogadták. Miután Gött építőmester halálát követően az Esterházy-uradalom az épületet megvásárolta, magától értetődő módon itt hozta létre az uradalmi mérnöki hivatalt is. Erről 1805-ben az „új nagy mérnöki cancellaria” néven tesznek említést. Itt kapott szállást az uradalmi főmérnök, és itt voltak a hivatalhoz tartozó helyiségek is. Nyilvánvaló tehát, hogy a Fellner-féle épületek, méretükből és korszerű kialakításukból adódóan még évtizedekkel a mester halála után is kiválóan alkalmasak voltak az eredetihez hasonló funkciók befogadására.

 

#Fellner300

 

 

Az 1770-es években készült térképen jól érzékelhető a mai Ady Endre utca és az Alkotmány utca sarkán lévő telek egysége, rajta három, különálló épülettel. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték)

 

 

 

Az Ady Endre utca 9. számú épületek napjainkban. Középen jól látható az egyetlen kapubejárat, ahonnan mindkét ház udvara megközelíthető. (Fotó: Varga Edit)

 

 

 

Az Ady Endre utca 9. számú saroképület napjainkban. (Fotó: Varga Edit)

 

 

 

 

A 9-es szám alatti bal oldali épület napjainkban. (Fotó: Varga Edit)

 

 

 

Az 1790 körül készült térképi ábrázoláson, Fellner Jakab halálát követően, és még több évtizeden át ugyanazon a helyrajzi számon szerepeltették a mai Ady Endre utca - Alkotmány utca és a Malom-csatorna közötti saroktelket. (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték)

 

 

 

 

A telek aprózódása. Zöld színnel a mai Ady Endre utca 9. szám alatti épületek, kékkel az Alkotmány utcából nyíló elkülönülő ház, sárgával a jóval később beépített egykori kert az 1885-ös kataszteri térképen ábrázolva. (Forrás: Habsburg Birodalom - Kataszteri térképek (XIX. század) | Arcanum Térképek)