EGY TATAI ÉPÍTŐMESTER VESZPRÉMBEN
Fellner Jakab az 1760-as években ismert és keresett építésszé vált a Magyar Királyságban. Egyre több főúri és egyházi reprezentatív épület tervezésével bízták meg. Az ismertséget a tatai várkastély soha meg nem valósult tervei hozták meg számára, valószínűleg nagymányai KOLLER IGNÁC veszprémi püspök is ezek hatására figyelt fel rá. 1763-ben jelentős megbízást adott a tatai építőmesternek: az új püspöki palota épületének megtervezésére kérte fel. Az építkezést 1765-ben kezdték meg és 11 éven át tartott. Fellner a korábbi, szerényebb püspöki palota épületének felhasználásával egy pompás, U alaprajzú későbarokk épületet hozott létre, amely a veszprémi vár egyik legjelentősebb épülete lett.
Ezt követően Fellner több épületet is épített a veszprémi vár területén. DRAVECZ JÓZSEF olvasókanonok felkérésére a vár északi falánál, egy korábbi épület felhasználásával felépítette az olvasókanonok palotáját. Nemeskéri KISS PÁL nagyprépost megbízásából pedig a piarista gimnázium diákjai számára kollégiumként szolgáló épületen dolgozott, melyet azonban az épület 1778-as felszentelésekor már az Aggpapok Házaként szenteltek fel.
A püspöki palota építéséhez kapcsolódóan újabb megbízást kapott, 1775–1778 között felépítette a püspökség alkalmazottainak otthont adó Püspöki Alkalmazottak Házát. KOLLER IGNÁC püspök készítette elő a papnevelő intézet, az úgynevezett Nagyszeminárium építkezését is, melynek eredményét azonban 1773-ban bekövetkezett halála miatt már nem láthatta. Fellner Jakab egy U alakú, dísztelen, kimondottan a puritán funkciónak megfelelő kétemeletes épületet hozott létre, melynek tömbje mégis látványosan zárta le a vár északi oldalát. (Az épületre 1933-ban húzták fel a harmadik emeletet Linczmayer György tervei alapján, ekkor készültek a homlokzat díszítőelemei is.) Maga Fellner sem érte meg az épület elkészültét, az építkezést ugyanis csak két évvel halála után, 1782-ben fejezték be.
A tatai építőmester veszprémi munkássága nagy hatással volt a városra, ezek az épületek pedig a mai napig meghatározzák a veszprémi vár karakterét. Fellner Jakab neve nem merült feledésbe a városban, nem véletlen, hogy az első komoly tudományos munka, amely részletesen foglalkozik a fellneri életművel, Veszprémben készült. Pfeiffer János és Lukcsics Pál „A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában” című, 1933-ban kiadott könyvükben a vár területén a 18. század folyamán történt építkezésekkel foglalkoztak. Így figyeltek fel az ekkor még kevéssé ismert építész, Fellner Jakab nevére, akivel kapcsolatban kiterjedt kutatásokat folytattak, így a műben már rövid életrajzát is közreadhatták. Ez a munka nagyban ösztönözte a későbbi kutatókat is Fellner Jakab örökségének feltárására.
 |
| A veszprémi püspöki palota (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
 |
| A veszprémi püspöki palota (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
 |
| A veszprémi püspöki palota személyzeti bejárata (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
 |
| A veszprémi püspöki előcsarnoka (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
 |
| Az olvasókanonok palotája Veszprémben (Dravecz-ház) (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
 |
| Az olvasókanonok palotájának bejárata Veszprémben (Dravecz-ház) (Forrás: Kuny Domokos Múzeum, Révhelyi-hagyaték) |
.png)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szeretne hozzászólni bejegyzésünkhöz? Kérjük, írja meg véleményét, gondolatait, kérdéseit!